Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka

gálnak. Emellett azonban jelentős regionális (európai) együttműködés kezdődött - ha nem is előzmények nélkül - az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében.15

Helsinki azonban nemcsak az EBEÉ-n részt vevő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának és a Záróokmány aláírásának színhelye volt, hanem egy új többoldalú politikai konzultációs folyamat elindítója is. A megállapodás szerint a részt vevő államok megszervezik képviselőik találkozóit a Záróokmány rendelkezéseinek (közte a kulturális és egyéb ajánlásoknak) a megvalósításáról és a kölcsönös kapcsolatok javításáról szóló eszmecserék céljából. Az első ilyen találkozóra Belgrádban került sor 1977-1978-ban.

A szocialista országok küldöttségei a kétoldalú kulturális-oktatási kapcsolatok területén elért eredmények és az UNESCO tevékenysége alapján Belgrádban egészében véve pozitívan értékelték a Záróokmány aláírása óta eltelt időszakot. Rámutattak viszont azokra a hiányosságokra, aránytalanságokra is, amelyek ezen a téren a szocialista és a nyugati országok kapcsolataiban fennállnak.

Ami a kapcsolatok további javítására irányuló javaslatokat illeti, a szocialista országok elsősorban azon normák megerősítésére törekedtek, amelyek az államok szabályozó funkciójára, a biztonság és az együttműködés elválaszthatatlan kapcsolatára s a kulturális együttműködés tartalmi (minőségi) kritériumaira utalnak. A konkrét együttműködés köréből főleg olyan akciók megvalósítását ösztönözték, amelyek a megállapodásokkal szabályozott kapcsolatok keretébe tartoznak, illetve az UNESCO hatáskörébe utalhatók. Ide tartozott-a kulturális értékek cseréjének fokozása;-a műalkotások önkéntes visszaszolgáltatása;- a művészeti termékek védelmére hivatott nemzetközi jogi alapok kidolgozása ;- az UNESCO keretében felállítandó kulturális adatbank szervezésének meggyorsítása;-a nemzetközi kiállításokon való részvétel megkönnyítése;-a kulturális javakat sújtó vámterhek csökkentése;-irodalmi művek lefordításának és kiadásának ösztönzése;-pénzügyi alapok létesítése a kulturális együttműködés céljára, alacsony árú könyvek forgalmazása;- a béke és az együttműködés szellemében való iskolai nevelés intézményesítése ;- az idegen nyelvek oktatásának fejlesztése;- a békekutatás ösztönzése;- az iskolai tankönyvek felülvizsgálásával foglalkozó vegyesbizottságok tevékenységének elősegítése.

A szocialista országok javaslatokat tettek még a következő kérdésekről: a kevéssé elterjedt nyelvek és az ilyen nyelveken készült művek kiadásának támogatása; a kulturális megállapodások nyújtotta lehetőségek széles körű meg104