Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka
BERÉNYI PÁL Kulturális kapcsolatok és az enyhülés A szocialista és tőkés országok közötti kapcsolatok a kultúra, az oktatás, a tudományok területén fokozatosan bontakoztak ki, és az 1970-es években a békés egymás mellett élés politikai gyakorlatának szerves részévé váltak. Ez a kulturális együttműködés a nemzetközi politikai-társadalmi viszonyok terméke, mind a lehetőségeit, mind pedig a korlátáit a békés egymás mellett élés politikájának az adott időszakra jellemző gyakorlata determinálja. Az összefüggés negatív irányban is megfogalmazható: a katonai vagy éles politikai konfrontáció vagy annak lehetősége, az egyes államok alapvető biztonsági érdekeinek veszélyeztetése bénítólag hatna a kapcsolatokra, hosszabb távra lehetetlenné tenné azokat, s a kulturális együttműködés helyreállítása, újraépítése ráadásul lassúbb, bonyolultabb volna, mint például az államok létérdekei által közvetlenebbül érintett gazdasági-kereskedelmi területen. A hidegháborús időszak tapasztalatai azt is mutatják, hogy a politikai konfliktushelyzet az egyes nemzeti kultúrák és tudományok bizonyos fokú „önellátási” törekvéseivel, befelé fordulásával jár együtt. Az 1960-as évek óta a politikai tényező - az enyhülési folyamat - következtében a szocialista és a tőkés országok közötti kulturális kapcsolatok fokozatosan bővülnek, egyes területeken már most, másokon pedig tendenciaszerűen együttműködés jellegűek. Az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti kulturális kapcsolatok alakulását, főképpen azok mélységét és kiterjedtségét tehát lényegesen befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok általános minősége, a politikai viszony. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni a kulturális egymásra hatás mértéke szempontjából ugyancsak rendkívül fontos egyéb tényezőket: a kommunikációs lehetőségeket, a történelmi tradíciókat, az etnikai vagy a nyelvi rokonságot, a lakosság nyelvismeretét vagy akár az országok földrajzi fekvését, melyek együttesen alkotják az úgynevezett affinitást. A politikai és az affinitás-tényezők bonyolult kölcsönhatását mutatják a mai szocialista országokig