Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka

BERÉNYI PÁL Kulturális kapcsolatok és az enyhülés A szocialista és tőkés országok közötti kapcsolatok a kultúra, az oktatás, a tudo­mányok területén fokozatosan bontakoztak ki, és az 1970-es években a békés egymás mellett élés politikai gyakorlatának szerves részévé váltak. Ez a kulturális együttműködés a nemzetközi politikai-társadalmi viszonyok terméke, mind a lehe­tőségeit, mind pedig a korlátáit a békés egymás mellett élés politikájának az adott időszakra jellemző gyakorlata determinálja. Az összefüggés negatív irányban is megfogalmazható: a katonai vagy éles politikai konfrontáció vagy annak lehetősége, az egyes államok alapvető bizton­sági érdekeinek veszélyeztetése bénítólag hatna a kapcsolatokra, hosszabb távra lehetetlenné tenné azokat, s a kulturális együttműködés helyreállítása, újraépítése ráadásul lassúbb, bonyolultabb volna, mint például az államok létérdekei által közvetlenebbül érintett gazdasági-kereskedelmi területen. A hidegháborús idő­szak tapasztalatai azt is mutatják, hogy a politikai konfliktushelyzet az egyes nem­zeti kultúrák és tudományok bizonyos fokú „önellátási” törekvéseivel, befelé for­dulásával jár együtt. Az 1960-as évek óta a politikai tényező - az enyhülési folya­mat - következtében a szocialista és a tőkés országok közötti kulturális kapcsola­tok fokozatosan bővülnek, egyes területeken már most, másokon pedig tendencia­szerűen együttműködés jellegűek. Az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti kulturális kapcsolatok alakulását, főképpen azok mélységét és kiterjedtségét tehát lényegesen befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok általános minősége, a politikai viszony. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni a kul­turális egymásra hatás mértéke szempontjából ugyancsak rendkívül fontos egyéb tényezőket: a kommunikációs lehetőségeket, a történelmi tradíciókat, az etnikai vagy a nyelvi rokonságot, a lakosság nyelvismeretét vagy akár az országok föld­rajzi fekvését, melyek együttesen alkotják az úgynevezett affinitást. A politikai és az affinitás-tényezők bonyolult kölcsönhatását mutatják a mai szocialista országok­ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom