Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Halász György: A Szovjetunió és Afganisztán kapcsolatai
A Szovjetunió segítségével ezekben az években épült ki a telefon- és távíróhálózat az országban. A kereskedelem a gazdasági világválság éveiben ugrásszerűen megnőtt: Afganisztán, amely nem tudta eladni termékeit a válság sújtotta tőkés piacokon, a Szovjetunióban vevőre talált. A kapcsolatok fejlődésének eredményeként és ugyanakkor további ösztönzésükre a Szovjetunióban 1934-ben megalapították a Szovaf- gántorgrom nevű szervezetet, amely 1936 áprilisában három évre szóló szerződést kötött az Afgán Nemzeti Bankkal. (Az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy a legnagyobb afgán pénzügyi intézet két alapítója, Abdul Aziz és Abdul Madzsid éppen a Szovjetunióban ismerkedett meg egymással: az előbbi gyapotot szállított arany és pamutáru ellenében, az utóbbi pedig gyapjút exportált. Csakhamar társultak, és 1932-ben hozták létre a bankot, amely azután Afganisztán csekély gyáriparának legfőbb finanszírozója lett.) A hároméves időszak végén az afgán külkereskedelem 24 százaléka jutott a Szovjetunióra; az importban az északi szomszéd részesedése 26 százalék volt, az exportban 22 százalék. Az afgán behozatalban a pamutszövet, a cukor és az olajipari termékek vezették a listát, míg a kivitelben a gyapjú és a szőrmeipari nyersanyagok jelentették a legnagyobb tételt. Konfliktusok Pakisztánnal — kooperáció a Szovjetunióval A második világháború idején gyakorlatilag megszakadtak a gazdasagi-kereske- delmi kapcsolatok. Ebben, a hadihelyzeten kívül, más okok is közrejátszottak. Bár Afganisztán a második világháborúban megőrizte semlegességét, a német befolyás rendkívül megerősödött. Bővült az együttműködés, és „gazdasági segítség” címén százával érkeztek a hitleri felderítőszolgálatok munkatársai is, innen irányították a közép-ázsiai szovjet köztársaságokban végzett felforgató tevékenységet. Haider, a náci vezérkar főnöke naplójában megemlítette, hogy Hitler utasította: vizsgálják ki, miként lehetne bekapcsolni Afganisztánt a hadműveletekbe. A közép-ázsiai országban szép számmal akadtak is hívei ennek az együttműködésnek, de azután az 1941 augusztusában Iránban végrehajtott szovjet-angol közös katonai akció lehűtötte a forrófejűeket. A Szovjetunió és Nagy-Britannia közös követelésére kiutasították Kabulból a nagykövetségekhez nem tartozó német és olasz állampolgárokat, majd az afgán nemzetgyűlés, a lója dzsirga hivatalosan is deklarálta az ország semlegességét. (Érdekesség, hogy a német nyelvismeret Kabulban ma sem ritka, számos nyugatnémet óriáscégnek maradt meg a leány- vállalata, „német gimnázium” működik, és sok afgán dolgozott vendégmunkásként az NSZK-ban.) Afganisztán és a Szovjetunió között a gazdasági kapcsolatokat 1946-47- ben újították fel: az adatok tanúsága szerint lényeges változást jelentett, hogy a szovjet exportban számottevően megnőtt a gépek és berendezések részaránya. 75