Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"
ve a törökországi és az olaszországi amerikai hírközpontokkal - összeköttetést teremtenek a Közel-Kelet, Észak-Afrika és a Földközi-tenger keleti medencéje között. A másik, a nea makri hírközpont a Balkán térségben végez elektronikus felderítést; ugyanakkor kapcsolatot biztosít az olaszországi és a spanyolországi állomásokkal. A negyedik amerikai támaszpont a főváros, Athén közelében, Hellenikonban lát el ugyancsak Washingtonból megszabott feladatokat, fontos repülőbázis. Görögország e támaszpontok használatát azokban az években is engedélyezte a Pentagonnak, amikor tagságát a NATO katonai szervezetében szüneteltette. A támaszpontok tulajdonképpen évek óta jogi alap nélkül működnek.13 A Törökországhoz és Görögországhoz fűződő amerikai célok érvényesítése fő vonalakban a NATO délkelet-európai szárnyának megerősítését szolgálja. Csökkenteni igyekszik az atlanti tömbön belül meglevő feszültségeket, és megnyitja az utat a török-görög kapcsolatok javítása felé. Az amerikai törekvések főként a támaszpontok és a rakéták kérdésében ütköznek az európai enyhülés és a nemzetközi biztonság érdekeivel. Ez ellentmond az erre hivatkozó, egyébként békés szellemű, minden irányban széles együttműködési készséget hangoztató hivatalos ankarai és athéni megnyilatkozásoknak is. Különösen szembetűnő negatívum, hogy Ciprus rendezetlen belső helyzetét érintetlenül hagyja, tartósítja. A két ország a területén működő támaszpontokért, katonapolitikai szerepéért ellenszolgáltatásképpen elvárja, hogy szövetséges partnerei - mindenekelőtt az Egyesült Államok - tanúsítsanak nagyobb megértést gazdasági problémái iránt, és fokozódó támogatással enyhítsenek felgyülemlett gondjain. Görögország és Törökország uralkodó köreit - mint ahogyan ezt a közös piaci tagságra való törekvésük mutatta - sajátos és növekvő érdek kapcsolja össze a nemzetközi gazdasági kérdésekben. Ez év januárjában Görögország teljes jogú tagként belépett a Közös Piacba, noha ennek a görög közvéleményben igen erős ellenzéke van. Törökország viszont még mindig társult tagként várakozik. Ankarában most azt mérlegelik, hogy a sok viszály után milyen hangot üssenek meg Görögországgal szemben, amely immár a nyugat-európai gazdasági tömörülés sáncain belül van, és akár vétót is emelhet a közös piaci belépésért folyamodó, ma még csak „társult” Törökországgal szemben. Ökcün professzor ezt megsejtve - még mint külügyminiszter - 1979 áprilisában a török-közös piaci parlamenti vegyesbizottság ankarai 24. ülésszakán kijelentette: „Meg kell akadályozni, hogy a török-görög ellentét Törökország és a Közös Piac közti problémává váljon.”14 III. Kenan Evren tábornok, Törökország jelenlegi államfője még mint vezérkari főnök, a fegyveres erőkhöz intézett 1980-as újévi üzenetében az ország helyzetét úgy jellemezte, hogy az a köztársaság kikiáltása (1923) óta most a legsúlyosabb. 3°
