Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - Réti Ervin: Camp David zsákutcája

nyev, az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában a XXVI. pártkongresz- szuson - elmozdítani az ügyet a holtpontról. Ideje volna visszatérni ahhoz, hogy becsületesen, közösen, igazságos és realisztikus alapon keressük az átfogó rende­zést. A kialakult viszonyok között ez elérhető lenne egy külön e célból össze­hívandó nemzetközi konferencia keretében. A Szovjetunió kész konstruktív szel­lemben, a jó szándék pozíciójából kiindulva részt venni egy ilyen munkában. Készek vagyunk ezt közösen megtenni más érdekelt felekkel: az arabokkal (bele­értve természetesen a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet) és Izraellel. Készek vagyunk az Egyesült Államokkal együtt keresni egy ilyen megoldást. Emlékezte­tek arra, hogy néhány évvel ezelőtt e tekintetben voltak bizonyos tapasztalataink. Készek vagyunk együttműködni az európai államokkal, mindazokkal, akik őszin­tén törekszenek az igazságos és tartós közel-keleti béke biztosítására. Bizonyára hasznos szerepet játszhat ebben továbbra is az ENSZ. Ami a dolog lényegét illeti, nekünk most is meggyőződésünk, hogy a valódi közel-keleti béke érdekében meg kell szüntetni az 1967-ben elfoglalt arab területek izraeli megszállását. Érvényre kell juttatni Palesztina arab népének elidegeníthetetlen jogait, közöttük azt is, hogy megteremtse saját államát. Szavatolni kell a térség összes államának, a többi között Izraelnek a biztonságát és szuverenitását. Ezek az alapelvek. A részletek, magától értetődően, a megbeszélések tárgyát képezhetnék.” A közel-keleti krízis kétségkívül napjaink egyik legmakacsabb válsága. Még­sem lehetetlen vagy reménytelen megpróbálkozni felszámolásával, lehetne - ez tűnik ki az elmondottakból - reális módokat találni egy igazi megoldásra. Camp David nem válhatott azzá, mint ahogyan a „jordániai megoldás” sem kecsegtet kibontakozással. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom