Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"
VUKOVÁRI GÁBOR A török—görög—amerikai „háromszög” A három földrészen elhelyezkedő három ország képletes háromszöge a második világháború után alakult ki. Walter Lippmann, a neves amerikai publicista erről évtizedekkel ezelőtt így írt: „Görögországot és Törökországot az Egyesült Államok nem azért választotta szövetségesül, mintha a demokrácia példaképeinek tekintené őket, hanem azért, mert a Fekete-tengerhez, a Szovjetunió szívéhez vezető stratégiai kaput alkotják.” E „háromszögön” belüli szövetségi kapcsolatokat az elmúlt időszakokban nemegyszer terhelte bizalmi válság, feszültség és bonyodalom.1 I. A görög kormány 1980 októberében úgy döntött - amint az több hónapja várható volt már -, hogy az ország újra csatlakozik a NATO katonai szervezetéhez, és azt a parlament bizalmi szavazással jóvá is hagyta. A 300 tagú törvényhozásban 182 képviselő szavazott a kormány, vagyis a visszatérés mellett. Ellene foglalt állást 20, ebből na kommunista párt képviselője. A Pánhellén Szocialista Mozgalom 94 képviselője tiltakozásul elhagyta az üléstermet, és népszavazást követelt. Négy fő tartózkodott, illetve hiányzott. Athénban, Szalonikiben, Lariszában, Kréta szigetén és az ország más részein pedig NATO-ellenes tüntetésekre került sor. A ciprusi parlamentben is több képviselő elítélte a görög döntést. Vitazáró beszédében Georgiosz Rallisz miniszterelnök a képviselők előtt azzal érvelt, hogy a visszatérés „erősíti Görögország fegyveres erőit, hozzájárul a ciprusi kérdés megoldásához, a Törökország és Görögország közötti katonai és politikai egyensúly helyreállításához”. Konsztantin Micotakisz külügyminiszter elmondta, hogy Görögország - különmegállapodás alapján - a korábbinál kevesebb egységet helyez NATO-fennhatóság alá. Kijelentette továbbá: „A NATO23
