Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Marton Imre: Eszmei áramlatok a gyarmati rendszer szétesésének és a harmadik világ differenciálódásának időszakában
viszonyok visszaállítására, fenntartására, retrográd politikai célokra. Ennek klasszikus példája a Muzulmán Testvérek mozgalmának ideológiája. Az iszlám fundamentalizmus támasza a XX. századi arab társadalom hagyományos, archaikus és majdnem mozdulatlan szektora: a kézművesek, a kiskereskedők, a vidéki kispolgárok, kisbirtokosok, a földbirtokos arisztokrácia, a kisüzemi munkásság egy része, az előproletariátus, a katonatiszti testület bizonyos rétegei. Ezek ragaszkodnak a tradicionális ideológiához, mert fenyegeti őket a kapitalista fejlődés és a szocialista perspektíva. A jelen ellentmondásai táplálják a múlt misztifikálását, ami számukra a modernség által fenyegetett szektor védőfegyvere. Ezekből a félelmekből és konzervatív törekvésekből reakciós ideológiát kovácsolt a Muzulmán Testvérek mozgalma, amelynek credójában azt olvashatjuk: „Hiszem, hogy a muzulmán feladata fenntartani az iszlám dicsőségét, segíteni népeinek újjászületését, restaurálni törvényhozását.. .A Kelet életforrása erkölcsében és hitében rejlik. Aki ezt elveszíti, mindent elveszít. Ha visszatér hozzá, mindent visszanyer.”6 A vallási ideológia és az antiimperialista ideológia összefonódásának, kölcsönhatásának fontos társadalmi támasza az előproletariátus. Létszáma, politikai, ideológiai súlyának növekedése a gyors urbanizáció következménye, mert az utóbbi nem kapcsolódik erőteljes gazdasági fejlesztéshez, iparosításhoz. Az előproletariátus új típusú közbülső tömb, összekötő kapocs a város és a falu között, falusiasítja a városlakókat, továbbélteti az archaikus szolidaritásokat. Megélhetését a városokban a nagycsaládi, törzsi, etnikai szolidaritás biztosítja. Az előproletariátus, amely felöleli a városi lakosság jelentős részét, és elsősorban fiatalokból áll, érzékenyen reagál az új, a változást ígérő forradalmi eszmékre is, bár egyként szolgálhatja a forradalmi és az ellenforradalmi változást. A vallási ideológia és az antiimperialista ideológia egyeztetésére irányuló kísérlet példája Nasszer írásai és újabban Khadafi Zöld Könyve. Nasszer már az ötvenes évek közepén megfogalmazta azt az eszmét, amely az arab világban a hetvenes években kiteljesedett, aktivizálódott: a politika vallási legitimációját, a politikai eszmék beágyazását a vallási ideológiába. „A Kába előtt álltam, gondolataim elkalandoztak a világ minden tájára, ahová az iszlám eljutott, és így kiáltottam fel: »A zarándoklás eszméjének meg kell változnia. Ha valaki a Kábához zarándokol, az ne legyen útlevél a mennyországba egy hosszú élet után. És ne is legyen pusztán olyan törekvés, amellyel egy eseménydús élet után bocsánatot akar a lelkének vásárolni. A zarándoklásnak nagy politikai erővé kell válnia. Olyan erővé, amellyel a világsajtó foglalkozik és amelynek követi híreit; nem mint a szertartások és hagyományok sorozatát, hogy olvasóit szórakoztassa és mulattassa, hanem mint egy rendszeres politikai kongresszust, amelyen a mohamedán államok vezetői, közéleti férfiai, tudományos úttörői, írói, nagyiparosai, kereskedői és fiataljai találkoznak, hogy ebben az egyetemes iszlám parlamentben felvázolják országaik politikájának fő irányvonalát és megalapozzák együttműködésüket a következő találkozásig. Szerényen, erősen és kapzsiságtól mentesen, de tevékenyen kellene találkozniuk az úr előtt megalázkodva, de fenyegetően szembeszállva a nehézségekkel és az ellenségekkel. Szívükben az új élet álma és az a szilárd hír, hogy helyük van a nap alatt, s ezt a helyet birtokba kell venniük az élet számára«.”6 Khadafi Zöld Könyvében egy olyan nacionalizmus fejeződik ki, amelynek már nem törzsi, etnikai vagy nemzeti, hanem regionális, egyetemes küldetése van. A nacionalizmus nemzetközi dimenziójának alapja: az arab, a muzulmán világ jelentősége az energia- ellátás terén, a Közel-Kelet katonai-stratégiai jelentősége, az iszlám vallás többszáz milliós közössége, az arab világot egyesítő vallási, kulturális, történelmi, nyelvi kötelékek. 53