Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, találkozók és egyéb események alkalmából (1980. szeptember-december)
Részlet Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a kormányprogram vitájában elhangzott beszédéből 1980. november 26. . . .A programbeszéd fölvázolta a nemzetközi helyzetet, a világ jelenlegi politikai állapotát. A nemzetközi események közül kiemelhetjük az öt évvel ezelőtt Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely bizonyos tekintetben új szakaszt nyitott földrészünk politikai életében. Befejezését jelentette a hidegháború kiélezett szakaszának, s egyben kezdete is volt egy pozitív folyamatnak, amelynek során a Helsinkiben elfogadott elvek nagy hatással voltak a világ, s különösképpen Európa politikai helyzetére. E folyamat eredményeképpen erősödtek az európai országok - közöttük természetesen a különböző társadalmi rendszerű államok - politikai kapcsolatai, és kedvező változások következtek be a világpolitikai helyzet alakulásában is. Ezzel magyarázható, hogy a különböző társadalmi rendszerű országokban élő emberek, a népek világszerte üdvözölték a helsinki értekezletet és annak kedvező nemzetközi kihatását. A nemzetközi helyzetben időközben változás következett be. Megítélésünk szerint ezt az Egyesült Államok, a NATO lépései idézték elő. Ide soroljuk az 1978. évi washingtoni NATO-döntést, amely a fegyverkezés új hullámát indította el, és a NATO múlt évi decemberi brüsszeli ülésének határozatát az új típusú amerikai közép-hatósugarú nukleáris rakéták gyártásáról és Nyugat-Európába történő telepítéséről. De sok más hasonló kedvezőtlen fejlemény is hozzájárult ahhoz, hogy újból hidegháborús szelek fújnak a világon. Ilyen körülmények között joggal állíthatjuk, hogy a nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség tényezői. Nem javult a helyzet a világ különböző feszültséggócaiban sem. A közel-keleti problémák továbbra is megoldatlanok és veszélyesek. Közép-Keleten sem rendeződtek a viszonyok, sőt, ezt sajnálattal kell említenem, Irak és Irán fegyveres konfliktusa tovább élezi a helyzetet a Perzsa-öbölben és környékén. Ez nem szolgálja Irak és Irán népeinek javát, ezzel szemben a nemzetközi imperializmus malmára hajtja a vizet. Éppen ezért őszintén helyeseljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának felszólítását a fegyverszünetre. Azt kívánjuk, hogy Irak és Irán tárgyalások útján találjon politikai megoldást a közöttük fennálló vitás kérdések rendezésére. Délkelet-Ázsiában is csak lassan és nehezen oldódnak a feszültségek. Növeli a helyzet bonyolultságát a jelenlegi kínai külpolitika, amely alapvetően szocialistaellenes, szovjetellenes, s ebből kiindulva a legkülönbözőbb kérdésekben és területeken a feszültség növelésére törekvő imperialista körök kezére játszik. Ilyen a mai világ, amelyben élünk, dolgozunk és harcolunk. Célunk világos, a fő nemzetközi kérdésekben álláspontunk közérthető: az enyhülésért, egy békésebb világért küzdünk. A fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság hívei vagyunk. Változatlanul az a nézetünk, hogy a nemzetközi életben szükségszerűen jelentkező minden vitás kérdést tárgyalásos, politikai úton kell megoldani. Pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységét ebben a bonyolult helyzetben is az a törekvés vezeti, hogy megőrizzük az enyhülés vívmányait, fenntartsuk nemzetközi kapcsolataink kialakult rendszerét. Rendkívül fontos eseményként tartjuk számon Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének találkozóját Giscard d’Estaing-nel, a Francia Köztársaság elnökével Varsóban, valamint Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával Moszkvában. Ugyanígy üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének csütörtökön megtartott tárgyalásait is. II7
