Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, találkozók és egyéb események alkalmából (1980. szeptember-december)

A magyar diplomácia is ugyanezen célokért, a kapcsolatok fenntartásáért és a további eszmecserék folytatásáért dolgozott az elmúlt hónapokban. Ezt szolgálta külügyminiszterünk látogatása, tárgyalása a Német Szövetségi Köztársaságban. Mi a békés tárgyalások útját járjuk a jövőben is.

Sokat várunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének most folyó ülésszakától. Reméljük, hogy az ott napirenden levő legfontosabb kérdésekben, így a leszerelés ügyében hozzájárul az érdemi előrehaladáshoz. Meggyőződésünk, hogy ezt nagyban elősegíti Gromiko elvtárs beszéde, amely a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a szovjet álláspontot kifejtve, a Varsói Szerződés tagállamainak nézeteit is képviselve, a reálisan gondolkodó emberek által elfogadható javaslatokat tett. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre, és senkire sem kívánják rákényszeríteni az akaratukat. Készek együttműködni a leszerelés megoldásában, a feszültség csökkentésében, elmenve egészen odáig, hogy - amennyiben a NATO-országok részéről is megvan rá a készség - hajlandók akár a két szervezet egyidejű feloszlatására is.

Ugyancsak üdvözöljük a szovjet külügyminiszter azon javaslatát, hogy valamennyi állam, de legfőképpen a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok iq8r. január i-től ne növeljék fegyveres erőiket és fegyverzetüket.

A közelmúltban megkezdődtek a helsinki értekezleten részt vevő államok madridi találkozójának az előkészületei. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy mi a helsinki értekezleten elfogadott ajánlások teljes körének tényleges érvényesítéséért dolgozunk. Az a véleményünk, hogy a madridi tanácskozásnak is konstruktív munkával elő kell segítenie a záróokmány megvalósulását. Ez a célja az előkészítő értekezleten beterjesztett magyar napirendi javaslatnak is. Véleményünk szerint a madridi tanácskozáson tárgyalni kell a helsinki értekezlet részvevőit érintő összes fontos kérdésről. Ezen belül kiemelten üdvözölnénk, ha Madridban egyetértés születne abban a nagy fontosságú kérdésben, hogy 1981-ben megtartsák a katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó európai konferenciát.

Támogatjuk a Szovjetuniónak azt a rendkívül fontos döntését - amelyet Leonyid Brezsnyev a Schmidt kancellárral folytatott tárgyalások során terjesztett elő-, hogy minden előfeltétel nélkül kész tárgyalni a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerekről, minthogy ezek a kérdések szükségszerűen összetartaznak. Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy ugyancsak hívt . vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői által Bécsben aláírt SALT-II. szerződés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT-III. szerződés megtárgyalása előtt.

Ezek a mi alapvető külpolitikai törekvéseink, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy bennük nemcsak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut.

Mi, a szocializmust építő magyar nép, a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy béke legyen, és folytathassuk építőmunkánkat.

Mindaz, amiről eddig szóltam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem kifejezik a szövetségeseinkkel azonos platformunkat is.

Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi védőpajzsunk, de még ennél is több: a világimperializmust féken tartó leghatalmasabb erő, amely ma létezik.

Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpolitikai kérdésekben tanácskozunk, és széles körű, összehangolt együttműködésre törekszünk. Együttműködésre, álláspontunk egyeztetésére törekszünk kivétel nélkül az összes szocialista or- szággal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk.