Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, találkozók és egyéb események alkalmából (1980. szeptember-december)
felnagyítani nehézségeinket, a magunk által is felismert fogyatékosságainkat. Ezt tették a közelmúlt lengyelországi eseményei kapcsán is. Népünk aggodalommal figyelte az események alakulását, s most azt kívánja, hogy a testvéri Lengyelországban a párt vezetésével mielőbb megtalálják a felgyülemlett prob' lémák szocialista megoldását. Azon leszünk, hogy az országaink között szokásos segítőkészséggel és elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok keretében vállalt kötelezettségek időben való lelkiismeretes teljesítésével mi is hozzájáruljunk a normalizálás folyamatához. Népünk akaratának megfelelően alapvető nemzeti és nemzetközi érdekeinkből kiindulva, tovább erősítjük testvéri szövetségünket és sokrétű együttműködésünket a hazánkat felszabadító Szovjetunióval. Éppen ma van a 35. évfordulója annak, hogy országaink között helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok. Az élet bebizonyította, hogy a Szovjetunióban olyan igaz barátra találtunk, amelynek önzetlen, internacionalista segítségére mindig, minden helyzetben számíthatunk. Saját ügyünket szolgálva, és közös céljainknak megfelelően a jövőben is híven teljesítjük a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeinket, tevékeny részt vállalunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Internacionalista elveinkhez híven szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a gyarmati sorból felszabadult országok küzdelmével, amelyet politikai függetlenségükért és gazdasági önállóságuk kivívásáért folytatnak. Arra törekszünk, hogy a fejlődő országokkal gyors ütemben tovább növekedjenek a már ma is meglevő és kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolataink. A jövőben is készek vagyunk a fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolataink kiegyensúlyozott fejlesztésére, a békés egymás mellett élés elve, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az előrelépéshez azonban a mi szándékunk kevés. Az is fontos feltétel, hogy a tőkés országok - különösen a Közös Piac tagállamai - erőfeszítéseket tegyenek azoknak a korlátoknak a leépítésére, amelyek a gyorsabb előrehaladás útjába állnak. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányt aláíró országok jelenleg az európai biztonság és együttműködés ügyének következő jelentős eseményére, a madridi találkozóra készülnek. Kormányunk nevében kijelenthetem, a magunk részéről mindent meg fogunk tenni azért, hogy a találkozó eredményes munkát végezhessen, hozzájáruljon a záróokmány ajánlásainak megvalósításához, az enyhülés folytatásához, az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez. Az a véleményünk, hogy nincs sürgetőbb feladat, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, a tényleges leszerelést szolgáló megállapodások kimunkálása és végrehajtása. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi, Varsóban tartott ülésén világos, reális és az egyenlő biztonság elvét maradéktalanul szem előtt tartó programot terjesztett elő. Nemzetközi tevékenységünkben alapvető feladatunknak tekintjük, hogy hathatósan síkraszálljunk e program megvalósításáért. Üdvözöljük a Szovjetunió javaslatát, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a közép-hatótávolságú rakétafegyverekről, és ezzel egyidejűleg az előretol tan állomásoz- tatott amerikai nukleáris fegyverekről. Ugyancsak üdvözöljük azokat a nagy horderejű és átfogó javaslatokat, amelyeket az ENSZ most folyó közgyűlésén Gromiko elvtárs terjesztett elő a feszültség enyhítésére, a leszerelésre és az államok közötti bizalom erősítésére. Támogatjuk az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását és azt, hogy erről már a madridi találkozón szülessen döntés . . . Országgyűlési Értesítő, 58-60. oszlop.
