Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - Szerb István: Kína és a fejlett tőkésországok kapcsolatainak főbb elemei a hetvenes években
SZERB ISTVÁN KÍNA és a fejlett tőkés országok kapcsolatainak főbb elemei a hetvenes évtizedben A fejlett tőkés országok többsége és a KNK évtizedünkben lezajlott kapcsolatfelvételének, majd a kapcsolatok nagyarányú kiszélesítésének alapja a közös, tudatos szovjet- ellenesség. Tanulmányunk célja, hogy e kapcsolatok egy évtizedes fejlődését vizsgálva kísérletet tegyen a főbb periódusok elhatárolására, valamint annak tisztázására, hogy e kapcsolatrendszerben mikor, melyik összetevőre helyeződik a fő hangsúly. Válaszolni próbál arra a kérdésre, hogy a relációban mikor, melyik fél kezében volt a kezdeményezés és hogyan összegezhetők napjainkban a kapcsolatok eredményei. A kínai vezetésnek a tárgyalt időszakban is állandó megosztottsága következtében lehetetlen „tisztán” a külpolitikai vonalvezetésről írni. A külpolitikai lépések, kezdeményezések, az azokra adott válaszok kapcsán olykor érinteni kell a kínai vezetésen belül zajló — természetesen nem csak külpolitikai vonatkozású — frakcióharcokat is. Különösen érvényes ez a kínai—-amerikai viszonyra, azon belül Lin Piao bukásával összefüggésben, illetve Teng Hsziao-ping második rehabilitációja kapcsán. 1. A KKP IX. kongresszusának szerepe a kapcsolatfelvételben A KKP 1969-ben megtartott IX. kongresszusa lezárta azt a folyamatot, melynek során Mao Ce-tung végérvényesen szembefordult a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom többségével. A KKP legfelső fóruma a szovjetellenességet a külpolitikai koncepció egyik alapelveként fogalmazta meg. A IX. kongresszuson meghatározó szerephez jutó szovjetellenesség hatására az Egyesült Államokban végső szakaszába érkezett a KKP múltjára, a KNK társadalmi rendszerére, a kínai—szovjet kapcsolatok jellegére és az USA Kína-politikájára vonatkozó, a hidegháború légkörében kialakított amerikai nézetek már néhány éve folyó, módszeres felülvizsgálata. Ennek során az USA-ban rehabilitálták azoknak a Kína- szakértőknek a nézeteit, akik a negyvenes években a Kínai polgárháború elkerülhetet34
