Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1979.október- december)
Ellenkezőleg, még csökkentette Is a középhatótávolságú rakétakilövő berendezések mennyiségét épp úgy, mint a rakéták nukleáris tölteteinek hatóerejét. Csökkentette a középható-távol- ságú bombázók számát is. A Szovjetunió más államok területén ilyen eszközöket egyáltalán nem helyez el. Már évek óta nem növekedett a Közép-Európában állomásozó szovjet csapatok létszáma sem. Sőt, a Szovjetunió kifejezi készségét, hogy a jelenlegi szinthez képest csökkenti a nyugati területein telepített középhatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét, de természetesen csak akkor, ha Nyugat-Európában nem helyeznek el további hasonló nukleáris eszközöket. A Szovjetunió ismételten ünnepélyesen megerősítette, hogy sohasem fog nukleáris fegyvert alkalmazni olyan államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek alkalmazásáról és megszerzéséről, s területükön nincsenek ilyen fegyverek. A Varsói Szerződés békeszeretetének és jóakaratának még egy konkrét bizonyítéka az, hogy a Szovjetunió a Varsói Szerződés más államaival folytatott konzultációk után úgy döntött, hogy egyoldalúan csökkenti a Közép-Európában állomásozó szovjet csapatok létszámát. E döntéssel összhangban az elkövetkezendő 12 hónap során a Német Demokratikus Köztársaság területéről 20 ezer szovjet katonát, ezer harckocsit és más haditechnikát von ki. Meggyőződésünk, hogy ez a nagy kezdeményezés, amelyet az az őszinte óhaj vezérel, hogy az európai kontinensen kivezessük a zsákutcából a katonai enyhülés érdekében tett sok éves erőfeszítéseket, találkozik Európa és az egész világ népeinek egyetértésével. Felhívjuk a NATO-tagországok parlamentjeit, hogy méltó módon értékeljék a szocialista államok kezdeményezését és ösztönözzék országaik kormányait e jó példa követésére. A Varsói Szerződés tagállamai amellett vannak, hogy tovább szélesítsék az európai bizalomerősítő intézkedéseket. E cél elérésére irányulnak többek között azok a javaslatok is, hogy — a nagyobb szárazföldi hadgyakorlatok előzetes bejelentése, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmánya előirányoz, a jelenleginél korábbi időpontban és nem a mostani 25 ezer fős szintnél, hanem 20 ezer fős szintnél történjék; — kölcsönösen ne rendezzenek olyan hadgyakorlatokat, amelyeken 40 — 50 ezer főnél többen vesznek részt; — a helsinki Záróokmányban meghatározott térségben ne csak a hadgyakorlatokat jelezzék idejekorán, hanem a 20 ezer főnél nagyobb létszámú szárazföldi alakulatok mozdulatait is. Természetesen továbbta is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak korábbi javaslatai: az összeurópai értekezlet minden résztvevője kössön szerződést, hogy elsőként nem alkalmaz egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket; ne bővítsék Európában a katonai-politikai csoportosulásokat; tájékoztassák egymást azokról a nagyszabású légi és haditengerészeti gyakorlatokról, amelyeket az összeurópai értekezleten részt vevő államok területi vizei közelében folytatnak; terjesszék ki a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközi-tenger térségére is. A Varsói Szerződés tagállamai — mint ismeretes — kifejezték készségüket, hogy megvizsgálnak minden más javaslatot is, amely az államok közötti bizalom erősítésére és a háborús veszély csökkentésére irányul Európában. Mély meggyőződésünk szerint a parlamentek és a képviselők számára nem lehet meg- tisztelőbb és felelősségteljesebb feladat, mint népeik békés életének biztosítása. Felhívással fordulunk a NATO-országok parlamenti képviselőihez, hogy emeljék fel szavukat azok ellen a tervek ellen, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak európai területen történő elhelyezésére vonatkoznak, és amelyek megvalósítása a nemzetközi helyzet kiéleződésével fenyeget Európában és az egész világon. MNK KÜM L.
