Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - SZEMLE - Halász György: Változások Japán ázsiai politikájában
hasonlítva az esetleges változásokat. „Ha mindenki egyetért abban, hogy szukijakit főzzünk — mondotta —, akkor az egyetlen kérdés az, miként csináljuk, a vizet, a zöldséget vagy a szójaszószt tegyük-e fel elsőként. Ettől függően azután csekély ízbeli különbség lehet.”25) Figyelmet érdemlő (még ha a megállapítások értéke gyakorlati szempontból olykor vitatható is), hogy japán külügyminisztériumi források26 elutasítják azt a tételt, miszerint Japán az Egyesült Államok érdekeinek alárendelve növeli szerepét Ázsiában. Elsősorban a megváltozott ázsiai körülményekre hívják fel a figyelmet, arra, hogy míg az aktívabb közvetlen amerikai szerep hidegháborús (majd háborús) keretbe illeszkedett, Japán — a Fukuda-doktrina harmadik pontjának megfelelően — a békés egymás mellett élés erősítésére törekszik. Mint Masashi professzornak a Joshida-doktrina változását elemző írása is kifejti, „Japán hajlik arra, hogy gazdaságpolitikai szemszögből nézze a multipoláris világ problémáit, miközben az Egyesült Államok mind gazdasági, mind biztonságpolitikai szempontból mérlegeli a problémákat”.27 Ez pedig, ha olykor áttételesen is, abba az irányba ösztönzi a japán vezetést, hogy az Egyesült Államoknál óvatosabban, körülményesebben, egyensúlyozva, a látványos politikai és még inkább az önálló katonai kezdeményezéseket mellőzve törekedjék hatalmi célkitűzéseinek újabb ellentmondásokat eredményező realizálására a kelet- és délkelet-ázsiai térségben. 1 Kajima Morinosuke: Modem Japan’s Foreign Policy. Tokió 1969. 96.1. 2 Lásd: Zbigniew Br^esjnski tanulmányai: Survey, 1976. 3—4. sz. és Europa-Archiv, 1976. 1. sz. 3 Z. Brzeziaski: America and Japan in an Era of Interdependence. CAI dokumentáció, 1978. április 27. 4 Masashi Nishihara: Wie lange hält die „Yoshida-Doktrin” noch? Europa-Archiv, 1978. 14. sz. 6 Z. Brz?ziaski: The Fragile Blossom: Crises and Change in Japan. Harper and Row, New York, 1972. 61. és 64. 1. 61. m. 7 Idézi: Lawrence Olson: Japan in Postwar Asia. Council on Foreign Relations, New York, 1970. 38. 1. 8 Survival, 1978. november—december és 1976. november—december. International Institute for Strategic Studies, London. 8 Japán—kínai közös közlemény. Reuter, 1972. szeptember 29. 10 A szerződéstervezet teljes szövegét az Izvesztyija 1978. február 23-án ismertette. 11 Népszabadság, 1976. február 25. 12 I. B. Bulaj—A. A. Kokosin: Tendencii razvityija tyihookeanszkovo regiona i polityika SZSA. SZSA, 1978. 4. sz. 23.1. 18 Doak Barnett: Between China and the US. Foreign Affairs, 1977. április 14 Lásd The Washington Post, 1978. február 17. 16 Far Eastern Economic Review, 1978. november 3. 161. I. Ivkov: Japonszkij militarizm podnyimajet golovu. Problemi Dalnyevo Vosztoka, 1978. 3. sz. 57. 1. 17 Far Eastern Economic Review, 1978. március 10. 18 Derek Davies cikke, Far Eastern Economic Review, 1978. március 10. 19 Asia 1978. Far Eastern Economic Yearbook. 21—22. 1. 20 Far Eastern Economic Review, 1978. március 10. 21 Okazaki Hisahiko : A Japanese View of Détente, Washington, 1974. 22 V. P. Lukin— G. A. Orionova: Amerikano—japonszkije ptnosenyija: nyeusztojcsivoje ravnoveszije. SZSZA, 1978. 10. sz. 33.1. 23 B. Gordon: Japan, the United States and Southeast Asia. Foreign Affairs, 1978. április. 589.1. 24 Z. Brzezinski: The Fragile Blossom. 64. 1. 25 Far Eastern Econimoc Review, 1978. augusztus 25. 26 Lásd Ishizuka Masahiko cikkét, Far Eastern Economic Review, 1978. március 10. 27 Nishihara: i. m. 92
