Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Szkorov, A.: Nyugat-Európa és a fejlődő országok: a gazdaság és a politika kérdései
TUDOMÁNYOS FÓRUM G. SZKOROV: Nyugat-Európa és a fejlődő országok: a gazdaság és a politika kérdései 1. Nyugat-Európa politikája mint az általános imperialista stratégia alkotórésze Nyugat-Európának a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatai a tőkés Nyugat és a volt gyarmati periféria között fennálló kapcsolatok keretébe illeszkednek. E kapcsolatok domináns kérdése jelenleg a gyarmatbirodalmak összeomlása előtt kialakult nemzetközi gazdasági rendszer átépítése, a felszabadult államok neokolonialista, imperialista kizsákmányolásának korlátozása, annak az aránytalanságnak a kiküszöbölése, amely ezeknek az államoknak új, önálló politikai szerepe és a tőkés világgazdaságban elfoglalt, változatlanul alárendelt gazdasági helyzetük között fennáll. Ebben a kérdésben az imperializmus érdekei ütköznek a fejlődő országok összességének érdekeivel, függetlenül az egyes fejlődő országok politikai orientációjától és az általuk választott fejlődési úttól. Ezeknek a kapcsolatoknak egy másik igen fontos kérdése a nemzeti felszabadító, antiimperialista forradalmak elmélyülésével függ össze, azzal, hogy ezek a forradalmak a társadalmi felszabadulásért vívott harcba nőnek át. Ma mintegy húsz, a tőkés világgazdasági rendszerhez tartozó fiatal állam, mintegy 150 millió lakossal, szocialista orientációt követ. Az imperialista hatalmak igyekeznek megakadályozni, hogy az új államok a nem-kapitalista fejlődési utat válasszák, megpróbálják visszaszorítani a forradalmi folyamat elmélyülését a fejlődő világban, erőfeszítéseket tesznek, hogy destabilizálják vagy megdöntsék a haladó rendszereket, arra kényszerítsék őket, hogy letérjenek a választott útról. Ez éles konfliktusokat idéz elő egyfelől az imperializmus és az általa támogatott, a fejlődő országokban működő reakció, másfelől a szocialista közösség sokoldalú segítségére támaszkodó nemzeti felszabadító mozgalom élenjáró erői között. A harmadik kérdés a kolonializmus maradványainak felszámolása, elsősorban Afrika déli részén. E probléma megoldása azért bonyolult, mert nemcsak két nagy, önkormányzattal nem rendelkező terület: Zimbabwe (a volt Dél-Rhodesia) és Namíbia politikai függetlenségének kivívását foglalja magában, hanem a fajüldözés és az apartheid megszüntetését is a Dél-afrikai Köztársaságban, ebben az iparilag fejlett tőkés országban, amely gazdasági és katonai téren a legerősebb állam az afrikai kontinensen. Mivel ez a probléma közvetlenül érinti a Nyugat gazdasági, politikai és stratégiai érdekeit és lénye93
