Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 1. szám - SZEMLE - Halász György: Változások Japán ázsiai politikájában

az Egyesült Államokhoz, nem tudott teljes szívvel üdvözölni”), gazdasági téren pedig sokáig Japán-ellenes tömörülésnek tűnt és ezért Tokió előnyösebbnek látta a kétoldalú alapon történő kapcsolatépítést.

A változást jelző, meglehetősen általános megfogalmazásúnak tűnő Fukuda- doktrina három pontból áll:

1) leszögezi, hogy Japán elkötelezte magát a béke mellett és elutasítja a katonai hatalmat, nem gyárt nukleáris fegyvereket;

2) hangsúlyozza, hogy Japán a segítséget az „ázsiai testvériség” szellemében nyújtja, „egyenlő partneri viszonyra” törekszik és a kapcsolatokat a „kölcsönös megértésre” alapozza;

3) hangoztatja, hogy Tokió ugyancsak a kapcsolatok javítására törekszik Indokína országaival, ezáltal is hozzájárulva Délkelet-Ázsia békéjéhez és prosperitásához.

Mint a megfogalmazás nyilvánvalóvá teszi, a doktrína elsődleges célja az, hogy eloszlassa a délkelet-ázsiai országoknak a japán gazdasági expanzióval és militarizációval kapcsolatos aggodalmait és elfogadhatóvá tegye Tokió gazdasági vezető szerepét az ASEAN előtt, amelynek fontosságát megnövelte több tényező, így:

—- az indokínai háború által eredményezett katonapolitikai helyzet;

■— az Egyesült Államok közvetlen katonai jelenlétének fokozatos csökkentése (elsősorban Dél-Koreában);

— az életképtelennek bizonyult SEATO formális feloszlatása.

Az ASEAN ilyen körülmények között — jobboldali körök elképzelése szerint — arra hivatott, hogy Japán vezetésével (s az Egyesült Államok támogatásával), a kom- munistaeilenesség jelszavával, katonai jelleggel is felruházott tömbbé tömörítse a dél- kelet-ázsirí országokat. Erőteljesen támogatja a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének miiitat : álását Kína is.

A szőve, ég öt tagállama egyelőre elzárkózik az ilyesfajta nagyarányú együttműködés megterem léséről, noha az amerikai nyomás nyilvánvaló. 1976 novemberében például az amerikai kongresszusi képviselők Dzsakartába látogató csoportja nyíltan is kiállt az ASEAN-nak az ANZUS aktivizálásával párhuzamos militarizálása mellett. Malaysia, Indonézia, Thaiföld és Szingapúr ennek megfelelően már intézkedéseket tett a fegyverzet standardizálására, és tanulmányozza közös katonai intézmények létrehozásának kérdését. A Fülöp-szigetek szerepe e vonatkozásban speciális: katonai szerződés köti az Egyesült Államokhoz, s területén megmaradtak az amerikai bázisok. Az ASEAN- országok és az Egyesült Államok vezetőinek 1978 augusztusában lezajlott tanácskozásán ugyanakkor az ázsiai képviselők a saját szempontból létfontosságúnak ítélt gazdasági kérdések megvitatását erőltették. Mint Suharto indonéz elnök kifejtette, a társulást „nem a környező államokkal való konfrontáció céljával hívták életre, hanem éppen az együttműködés érdekében”. A Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság ezeket a semlegességi törekvéseket komolyan veszi: erre utal a kapcsolatok dinamikus fejlesztése és Pham Van Dong vietnami kormányfő eredményes látogatókörútja.

A japán diplomácia elsődleges célja az ASEAN-országokban (mint azt a délkeletázsiai és a csendes-óceáni térség országaiban akkreditált japán diplomáciai képviseletek

89