Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1979.július-szeptember)
Kifejezték eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak e találkozó alapos előkészítéséhez és sikeréhez. Megállapodtak, hogy folytatják erről a kétoldalú konzultációkat. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a biztonság katonai vetületei vizsgálatának különös jelentősége van. Síkraszálltak a kölcsönös bizalmat erősítő és a katonai összeütközés veszélyeit csökkentő konkrét intézkedések továbbfejlesztéséért. Támogatták az ezen intézkedésekkel összefüggő kérdések elmélyült vizsgálatát. A világbéke megőrzése és megszilárdítása szempontjából nagy fontosságúnak tartották a fegyverkezési verseny megszüntetését, a leszerelésre és a fegyverzet korlátozására irányuló konkrét intézkedéseket. Üdvözölték a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés aláírását. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy ez a szerződés, miután életbe lép, pozitív hatással lesz általában az enyhülés folyamatára, és különösen a leszerelésről és a fegyverzet korlátozásáról folyó nemzetközi tárgyalásokra. Üdvözölték, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kifejezte készségét a SALT-tárgyalások folytatására. A felek hangsúlyozták, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ezzel összefüggő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások nagy jelentőségűek a béke és a biztonság erősítése szempontjából. Remélik, hogy ezeken a tárgyalásokon mielőbb eredmény születik. A felek kinyilvánították készségüket azon lépések támogatására, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodás megkötésére irányulnak. Felfogásuk szerint egy ilyen megállapodás hozzájárulna az európai gazdasági együttműködés fejlődéséhez, és megfelelne a helsinki Záróokmány céljainak. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, az államok jogos érdekeinek figyelembevételével kell fejlődniük. Megerősítették, hogy ezen az alapon kell elősegíteni a fejlődő országok részvételének kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Kinyilvánították szándékukat, hogy lehetőségükhöz képest hozzájárulnak a fejlődő országok gazdasági és társadalmi haladásához. A felek megtárgyalták a közel-keleti helyzetet, és hangoztatták azon véleményüket, hogy a térség tartós és igazságos békéjének megteremtéséhez átfogó rendezésre van szükség valameny- nyi érdekelt fél részvételével. A rendezésnek a Biztonsági Tanács ismert határozatain kell alapulnia. A felek hangsúlyozták a palesztin nép törvényes jogai és a térség minden egyes állama -— beleértve Izraelt — azon joga elismerésének jelentőségét, hogy elismert és biztos határokon belül éljen. Véleménycserét folytattak az afrikai helyzetről. Meggyőződésük szerint a kontinens államainak és népeinek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy külső beavatkozástól mentesen, saját akaratuk szerint alakítsák életüket és fejlődésüket. Síkraszálltak Namíbia és Zimbabwe népei önrendelkezési jogának és függetlenségének érvényesítéséért. A felek megelégedéssel nyilatkoztak arról a barátságos légkörről és kölcsönös megértésről, amely megbeszéléseiket jellemezte. A Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának a Magyar Népköztársaságban tett látogatását úgy értékelték, hogy az további jelentős lépés a két ország együttműködése fejlesztésének útján. Kifejezték meggyőződésüket, hogy államaik és népeik jó viszonya Európa és a világ békéjének, biztonságának erősítését szolgálja. Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja meghívta Kádár J ánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, hogy tegyen hivatalos látogatást a Németországi Szövetségi Köztársaságban. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. Népszabadság, 1979. szeptember 7. 1 36
