Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Kulcsár Péter: Az emberi jogok és a nemzetközi kapcsolatok
KÖNYVEKRŐL KULCSÁR PÉTER: Az emberi jogok és a nemzetközi kapcsolatok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1978. 300 1. Kevés téma van, amiről napjainkban annyi szó esik, amelyről mégis oly kevés az alapos és rendszerezett ismeret, mint az emberi jogok kérdése. Az ezzel kapcsolatos érdeklődést a közelmúltban indított nyugati propaganda- kampány is megnövelte. Kulcsár Péter könyve a hazai irodalmunkban e téren mutatkozó hiányt igyekszik pótolni. Elvárható, hogy az emberi jogokról vitatkozók pontosan tudják: mi az emberi jogok, az állampolgári jogok, az alkotmány és a nemzetközi jog fogalma, egymáshoz való viszonya. A kiadó egy fontos évforduló, az emberi jogok ENSZ-nyilatko- zatának nemzetközileg megünnepelt 30. évfordulója alkalmából jelentette meg a könyvet. A szerző történelmileg kibontott, rendszerezett képet kíván adni az emberi jogok kialakulásáról, fejlődéséről és mai helyzetéről. A munka érdeme — a megalapozott ismeretek átadása mellett —, hogy kifejti: a szocialista országokban az emberi jogok fejlesztése nem kampányfeladat, s a körülötte politikai megfontolásokból támasztott vihartól függetlenül állandóan napirenden van. A szerző, aki jogászként és újságíróként foglalkozott ezzel a témakörrel, a könyvben összegzett népszerű és tudományos ismeretek mellett saját koncepcióját, értékelését is ismerteti, vállalva, hogy az esetleg vitára adhat okot. Az emberi jogok kérdése terén mind a viták, mind az elért nemzetközi eredmények régebbiek és tartósabbak, mint a legújabb keletű politikai kampány. A jelenlegi nemzetközi jogi egyezmények és végrehajtásuk ENSZ-beli mechanizmusának létrejöttében döntő jelentősége van a fasizmus legyőzésének, az antifasiszta koalíció győzelmének. Kevesen tudják, hogy az egyezmények létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos közös jogi munka, amely túlélte a hidegháború leghevesebb konfrontációit, a nehéz nemzetközi körülmények közepette is folyt és ma is folyik. E korszak történetét összefoglalva a könyv megemlékezik a különböző nemzetiségű szakemberek, diplomaták, jogászok e téren végzett munkájáról, mely kevésbé ismert s látványos, mint az időnként felszított, majd lehalkuló politikai kampányok. A mai nemzetközi helyzettel, az enyhülés korszakában egyszerre jelentkező eredményekkel és éleződő polémiákkal kapcsolatban érdekes a szerzőnek az a megállapítása, hogy ma az emberi jogok kérdésköréről alaposabban tudunk vitázni: ehhez a nemzetközi körülmények pozitív irányú változására volt szükség, több olyan égető nemzetközi problémát kellett megoldani, mint a második világháború után nyitva maradt európai kérdések, a koreai, a vietnami konfliktus, a gyarmati rendszer felszámolása. A két világrendszer vitája és versenye most egyre inkább olyan kérdések körül bontakozik ki, amelyek az emberiség tartós problémái, ilyen az emberi jogok kérdése is. 137
