Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Salt-II. dosszié
A SZERZŐDÉS II. CIKKELYÉNEK 2. PONTJÁHOZ Ködösen elfogadott nyilatkozat. Korszerű, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége esetében az olyan típusú rakéták, amelyeket az 1965 óta használatba helyezett atommeghajtású tengeralattjárókon telepítettek; az Amerikai Egyesült Államok esetében bármely atommeghajtású tengeralattjárón telepített rakéták, továbbá mindkét Fél esetében azok a tengeialattjáróról indítható ballisztikus rakéták, amelyeknek az első repülési próbája 1965 után volt, és amelyeket tengeralattjárón telepítettek, tekintet nélkül annak típusára. A SZERZŐDÉS II. CIKKELYÉNEK 3. PONTJÁHOZ Első közösen elfogadott nyilatkozat. A „bombázók” kifejezés, amint az a Szerződés II. cikkelyének 3. pontjában és más előírásaiban szerepel, az olyan típusú repülőgépeket jelenti, melyeket eredetileg azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy bombákkal vagy rakétákkal legyenek felszerelhetők. Második közösen elfogadott nyilatkozat. A felek az Állandó Konzultatív Bizottságban esetről esetre értesítik egymást, ha egyes bombázótípusok a Szerződés II. cikkelyének 3. pontja szerint a nehézbombázók sorába kerülnek; ezzel összefüggésben a Szerződés XVII. cikkelyének 2. pontja értelmében a Felek szükség szerint konzultálnak. Harmadik közösen elfogadott nyilatkozat. Az Állandó Konzultatív Bizottságban kell megegyezésre jutni azokról a kritériumokról, amelyek alapján a Felek esetről esetre meghatározzák, hogy a jövőben mely bombázótípusok képesek a jelenlegi nehézbombázókhoz hasonlóan vagy azoknál jobban ellátni egy nehézbombázó feladatát, amint erre a Szerződés II. cikkelyének 3/b alpontja utal. Negyedik közösen elfogadott nyilatkozat. Miután a Felek megegyeztek abban, hogy minden olyan típusú bombázó, amely a Szerződés II. cikkelyének 3. pontjában felsoroltak közé tartozik, nehézbombázónak tekintendő, a Felek megegyeznek abban is, hogy: a) azok a repülőgépek, amelyek máskülönben nehézbombázó típusú bombázók lennének, nem tekintendők nehézbombázó típusú bombázóknak, ha olyan funkcionális jellegű eltérések észlelhetők rajtuk, amelyek arra mutatnak, hogy nem képesek ellátni egy nehézbombázó feladatát; b) azok a repülőgépek, amelyek máskülönben 600 kilométernél nagyobb ható- távolságú szárnyasrakétákkal felszerelhető típusú bombázók lennének, nem tekintendők 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárnyasrakétákkal felszerelhető típusú bombázóknak, ha olyan funkcionális jellegű eltérések észlelhetők rajtuk, amelyek arra mutatnak, hogy nem képesek ellátni egy 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárnyasrakétákkal felszerelhető bombázó feladatát, azzal a kivétellel, hogy a jelenlegi, a Szerződés II. cikkelyének 3/a alpontjában megjelölt típusokhoz tartozó nehézbombázók, amelyek máskülönben 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárnyasrakétákkal felszerelhető típusúak volnának, nem tekintendők 600 kilométernél nagyobb 85
