Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Az enyhülés és az összeurópai együttműködés

tételét, hogy az emberi jogok alkotó módon fejlődjenek és teljes mértékben megvalósul­janak. Az emberi jogok a liberális-burzsoá doktrínában csupán formális-deklaratív jellegűek. Csak a társadalmi igazságosság viszonyai között lehetséges az emberi jogok teljes kibontakoztatása, a megalázástól és az elidegenedéstől, a nyomortól, a kizsák­mányolástól, a kegyetlenségtől és a háborútól való megszabadulás. A szabadság marxista koncepciójának megvalósítása megteremti az objektív körülményeket az emberi egyé­niség teljes kibontakoztatásához a társadalomban. A nyugati államoknak a belgrádi találkozón tett egyes javaslatai arra irányultak, hogy rákényszerítsék a szocialista országokra az emberi jogok formális jogi értelme­zésének burzsoá koncepcióját, amelynek semmi köze a probléma lényegéhez és csak egy célt szolgál: igazolni a szocialista országok belügyeibe való beavatkozást. A szocia­lista országok konstruktív és határozott álláspontja megakadályozta a Záróokmány revízióját, amely súlyos következményekkel járt volna az enyhülésre nézve. A nemzetközi együttműködés fontos területe az oktatás és a tudományos csere. Ezen a területen mindent meg kell tenni az antikommunista és nacionalista előíté­letek és sztereotípiák felszámolása érdekében. Fontos szerepet játszanak azok a meg­állapodások, amelyek az oktatási programok területén való együttműködésről és véle­ménycseréről, az iskolai tankönyveknek a népek kölcsönös megértése és közeledése szellemében történő felülvizsgálatáról születtek, valamint azok a konkrét kötelezett­ségek, amelyek a népek békés szellemű nevelésére vonatkoznak. Lengyelország mind­két kérdésben számos kezdeményezést tett. A szocialista országok leghatékonyabb fegyvere a nemzetközi ideológiai harcban a marxizmus—leninizmus eszméihez való hűség, az a határozott törekvésük, hogy harcolnak a békéért és az enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért, valamint olyan pozitív programok kidolgozása, amelyek a valós demokrácia biztosítását, a társadalmi haladást, az igazságosságot, a humanizmust, az emberi jogok és szabadságok, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a nemzetközi kapcsolatok békés, igazságos és demokrati­kus átrendezését szolgálják. G. SZTEFANOV Az enyhülés európai és globális problémáinak összefüggései Az enyhülés mint globális méretű folyamat átfogja a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét. Nem véletlen, hogy az enyhülés az egyik fő iránya annak a harcnak, amelyet a békeszerető erők folytatnak a harmadik világháború és az általános atom­katasztrófa veszélyének megakadályozásáért. Noha az enyhülés átfogó, egyetemes folyamat, a nemzetközi kapcsolatok külön­féle területein, a világ különböző térségeiben más formában és intenzitással fejlődik. A nemzetközi kapcsolatok rendszerének pozitív változásai sajátos dinamikával rendel­keznek, nem egyformán bontakoznak ki globális és regionális szinten, a különböző társadalmi rendszerű államok két- és sokoldalú kapcsolatainak sokrétű rendszerében. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom