Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - Prandler Árpád: A tengerparttal nem rendelkező országok érdekei és az új tengerjogi rendezés
A 127. cikk 2. beke2désével34 kapcsolatban megemlítem, hogy néhány tranzitállam e rendelkezés ellen is fellépett a konferencián. A 128—130. cikkek rendelkezéseit35 most nincs módomban részletezni, csak annyit említek meg, hogy ezek a cikkek is igyekeznek olyan egyensúlyi helyzetet biztosítani, hogy se tengerparttal nem rendelkező állam, se pedig tranzitállam ne kerüljön egymással szemben hátrányos helyzetbe. A 131. cikk a tengerparttal nem rendelkező államok lobogója alatt közlekedő hajóknak a tengeri kikötőkben minden más külföldi hajóval egyenlő elbánást biztosít. Megemlítem, hogy ez kevesebb, mint az 1923-as, vagy az 1958-as genfi egyezményekben biztosított elbánás, mivel pl. a nyílt tengerről szóló genfi egyezmény 3. cikke 1. bekezdésének b) pontja a nemzeti elbánást is lehetővé tette.36 Az 1965. évi New York-i egyezmény azonban, ez is egyik hiányossága, csak a bevezető részben felsorolt, az UNCTAD által elfogadott III. elvben említi meg a kikötőben való egyenlő elbánást. 5. Összegezésül a következőket állapíthatom meg: — A tengerjogi konferencia jelenlegi egyezménytervezete (ICNT) feltétlenül előrehaladás a tengerparttal nem rendelkező államok tengerhez való kijutásának szabályozásában. Ezt el kell ismerni annak ellenére, hogy más vonatkozásban, kompromisszumos jellege miatt, a tervezetnek számos gyengesége is van. — Az ICNT jelenlegi szövege még nem tekinthető véglegesnek. Várható, hogy a tranzitállamok egy része továbbra is határozott ellenállást fog tanúsítani, és azon lesz, hogy a tervezetet saját elképzelései szerint alakítsa át. A tengerparttal nem rendelkező államoknak ezért szintén meg kell őrizniük egységüket, és arra kell törekedniük, hogy szövetségeseikkel együtt, megakadályozzák az említett kísérleteket. A szilárd fellépés mellett arra is ügyelniük kell, hogy követeléseikben se túlozzanak, mert fel kell ismerniük, hogy kompromisszumos megoldás nélkül az eddigi eredményeket is elveszíthetik. — A tervezet mostani szövege — amennyiben elfogadják — elsősorban a tengerparttal nem rendelkező nem európai államokat fogja abban segíteni, hogy átmenő forgalmukat kedvezőbb alapokon rendezzék szomszédaikkal. A tengerparttal nem rendelkező európai országok — a tranzitországokkal kötött két- és többoldalú megállapodások révén — ma is nagyobb nehézség nélkül bonyolíthatják le tranzitforgalmukat. Nem kétséges azonban, hogy egy pozitív és haladó alapelveket tartalmazó fontos többoldalú egyezmény — amilyennek a tengerjogi egyezmény is ígérkezik — a jövőben még előnyösebb alapot ad olyan megállapodások kidolgozására, amelyek, ha szerény mértékben is, elősegítik a tengerparttal nem rendelkező országok gazdasági fejlődését és a világkereskedelembe való fokozottabb bekapcsolódását. 16
