Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Pozdnyakov, A. E.: Rendszerszemlélet és a nemzetközi kapcsolatok
latok második rendszere. Másik alapvető kérdés és egyben a marxista rendszerelmélet alkalmazásának alappróbája is a nemzetközi kapcsolatok terén a társadalmi és gazdasági folyamatai összekapcsolódásának módja. A társadalmi-gazdasági és a külpolitikai dimenzió összekapcsolása metodológiai szempontból a marxista megközelítés lényege. Általános igazságként Pozdnyakov is hangsúlyozza, hogy az alap—felépítmény kölcsönhatás határozza meg a nemzetközi politikai rendszer és a társadalmi-gazdasági rendszer összefüggéseit. A szerző szerint a „nemzetközi kapcsolatok rendszere” nem azonos a „nemzetközi kapcsolatokkal” általában. A „nemzetközi kapcsolatokat” igen szélesen értelmezi és nem korlátozza csupán az államok közötti kapcsolatokra; bár kétségtelen, hogy ezek a kapcsolatok alkotják leglényegesebb részét, Pozdnyakov nemzetközi kapcsolatokon .olyan bonyolult kapcsolatrendszert, jelenség- és folyamatkört ért, amelyben gazdasági, társadalmi, ideológiai kulturális, tudományos és másféle reláció épül össze, s ezek objektívan fejlődnek nemcsak egyes államok külpolitikájának megfelelően hanem gyakran éppen azok ellenére is. A nemzetközi kapcsolatokat ebben a szélesebb értelmezésben a szerző saját struktúrával és fejlődési törvényszerűségekkel rendelkező rendszerként, makrorendszerként kezeli. Ennek a makrorendszernek a keretében bontakozik ki, működik, hat a nemzetközi kapcsolatok alrendszere, az „államközi kapcsolatok”. Ily módon az államközi kapcsolatok rendszere nem csupán egy a sok hasonló alrendszer közül. A jelzett rendszer más alrendszerekkel való bonyolult összefüggésben, dialektikus egységben fejlődik, amelyeket nem korlátozhatunk egyszerűen a külső közeg, a könyezet fogalmára, mint ezt számos amerikai kutató teszi. Ha a rendszerről beszélünk, lényeges kérdés a rendszert alkotó tagok, elemek elkülönítésének problémája. Az amerikai rendszerkutatók a külpolitikai rendszerek fő elemeiként, vagy ahogy a szakirodalom nevezi, faktoraiként a szuverén államok kormányait és a nemzetközi szervezeteket jelölik meg. Olykor ide sorolják nem kormányzati szervezeteket, szervezett vallási és politikai, ideológiai mozgalmakat, sőt egyéneket is, amennyiben az államtól függetlenül lépnek fel a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek a klasszifikáció- nak különféle változatait megtaláljuk Káplánnál, Platignál, Rosenaunál. Pozdnyakov felfogása alapjában más. Ha rendszerről beszélünk — írja —, akkor az adott jelenségkör totális, egészet átfogó kezelésére kerül a hangsúly. A rendszer nem egyenlő elemeinek ösz- szegével. így a nemzetközi kapcsolatok rendszere sem írható le szuverén államok vagy más nemzetközi, illetve országokon belüli szervezetek politikájának egyszerű summájaként. A rendszer lényege adott esetben nem az egyes faktorok politkája, hanem maga a kapcsolatok szerkezete kerül a központi helyre. A kapcsolatok egymáshoz rendeltsége, kölcsönös összefonódása, irányítottsága és dinamikája az, amely a nemzetközi rendszert végül is meghatározza. A nemzetközi kapcsolatok, illetve az államközi kapcsolatok rendszere a világban végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatokhoz képest felépítmény jellegű. Az itt végbemenő folyamatokat mindenekelőtt a társadalmigazdasági szférában végbemenő jelenségek, azok osztályjellege határozza meg. Ezt a jelenségkört sem magyarázhatjuk anélkül, hogy ne vázolnánk fel a globális társadalmi-gazdasági fejlődés útjait és az osztályerők eloszlását. Ugyanakkor az államok közötti kapcsolatok rendszere sajátságos viszonyok olyan halmaza — hangsúlyozza Pozdnyakov —, amely nem egyszerű tükörképe adott társadalmi-gazdasági rendszereknek. Habár a nemzetközi és konkrétan az államközi kapcsolatok függnek a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeitől, az e területen végbemenő változások a termelési viszonyok, illetve a termelési mód változásainak eredményei, a társadalmi-gazdasági formációváltás, az osztályharc fejlődésének következményei, ugyanakkor ezek az összefüggések nem adnak teljes választ arra a kérdésre: mi az államok közötti kapcsolatok mint olyanok totális, egészleges jellemzője, és mi különbözteti meg ezt a rendszert más rendszerektől ? Igen lényeges elméleti kérdés a rendszer történelmi folytonosságának kérdése. Egyfelől a különböző történelmi korszakokban 142
