Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Pozdnyakov, A. E.: Rendszerszemlélet és a nemzetközi kapcsolatok
A monográfia az utóbbi évek szovjet szak- irodalmának kiemelkedő alkotása, méltó folytatása az e témáról korábban megjelent műveknek. (Mezsdunarodnije otnosenyija na Dal- nyem Vosztoke, 1—2. köt. Szerk.: E. Zsukov, Miszl, Moszkva 1973; Ocserki mezsdunarod- nih otnosenyij v Juzsnoj, Jugovosztocsnoj Azii is na Dalnyem Vosztoke 1945 — 1955. Nauka, Moszkva 1975.). A tudományos alapossággal és nagy tárgyismerettel megírt mű értékét növeli a nemzetközi folyamatok és helyi fejlemények, törekvések dialektikus összefüggéseinek tárgyilagos feltárása, nemegyszer újszerű megközelítése, archív anyagok és dokumentumok felhasználása. A könyv terjedelme ellenére, áttekinthető, olvasmányos, mindvégig következetesen érvényesül alapkoncepciója, a két világrendszer, az ellentétes társadalmi-politikai berendezkedésű államok gyakran igen bonyolult és összetett küzdelmének bemutatása a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A monográfia értékét véleményünk szerint — növelte volna, ha az egyes problémákat csak egy, súlyponti helyen tárgyalja, bizonyos fokig kiemelve azokat a relációs megközelítésből (pl. a vietnami kérdés kihatása, a „koreai kérdés”, Dél-Korea stb.). Ugyancsak célszerű lett volna egyes országok belső, gazdasági fejlődésének ismertetését is rövidíteni. A Szovjetunió és a szocialista országok által nyújtott politikai, gazdasági, katonai és diplomáciai segítség, támogatás nemzetközi hatását, jelentőségét pedig érdemes önálló kérdésként is kiemelni. Mindent összevéve, a monográfiát nemcsak a szakemberek, hanem a nemzetközi kérdések iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Reméljük, könyvkiadásunk lehetővé teszi megjelenését magyar nyelven is. Faragó Károly E. A. POZDN YAKOV: Rendszer - szemlélet és a nemzetközi kapcsolatok (Szisztyemnij podhod i mezsdunarodnije otnosenyija) Moszkva, 1976.1571. Lenin egyhelyütt megjegyzi, hogy ha a részkérdések megoldását a velük összefüggő általános problémák tisztázása nélkül kezdjük, valamely lépésnél óhatatlanul beléjük ütközünk. Jól példázza ezt a nemzetközi kapcsolatok elmélete. Tömegesen születnek konkrét egyedi kérdésekkel, a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének egyik vagy másik szakaszával foglalkozó munkák. A XVII—XVIII. század óta természetesen átfogó koncepciókat is megkíséreltek kidolgozni a nemzetközi kapcsolatok egészének vizsgálatára. Mindamellett az átfogó elméletek és az egyes történelmi helyzetek — gyakran esettanulmányszerű — vizsgálata nem kapcsolódott össze. Az elméleti eredmények kevés kivételtől eltekintve nem, vagy igen kevéssé tükröződtek a konkrét korszakok, országok és pártok politikájának vizsgálatában. Ez különösen jellemző polgári külpolitikai elméletekre. A hiányzó kapcsolatok megteremtéséhez metodológiai kiutat kínál a rendszerszemlélet. A külpolitikai elemzés hagyományos akcióközpontúságáról a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére, az államok közötti viszonyok egész komplexumának elemzésére koncentrál. A rendszerszemlélet a szovjet társadalom- kutatásban már jelentős eredményeket mutathat fel. Az általános metodológiában és néhány olyan speciális alkalmazási területen, mint a matematikai rendszerelmélet, a biológiai rendszerelmélet, a rendszerelemzés, a szovjet kutatók komoly, nemzetközileg is számottevő, esetenként úttörő eredményeket értek el. Viszonylag kevesebb rendszer- elméleti munka látott napvilágot a Szovjetunióban a társadalomtudományok területén, bár a legutóbbi években Blauberg, Kuzmin, Sza- dovszkij és mások munkássága nyomán itt is számos fontos publikáció született. Ebbe a néhány éve kibontakozó kutatási irányba sorolható Pozdnyakov munkája is. A szerző a SZUTA Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa. A nemzetközi kapcsolatok rendszerelemzésének egyik alapvető problémája, hogy egy- időben két rendszerrel van dolgunk. Egyrészt látszik ugyanis az objektív kapcsolatok meghatározott hálózata mint — mondhatjuk — valós rendszer; másrészt léteznek politikák; az államok, nemzetközi szervezetek, egyéb politikai erők szándéka, illetve ezen szándékok hálója mint a nemzetközi kapcso141
