Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1978.október-december)
nyában lefektetett elveket és célokat. Hangsúlyozták, hogy szoros összefüggés van Európa és a Földközi-tenger térségének biztonsága között, s ez utóbbinak nélkülözhetetlen feltétele a közel- keleti válság igazságos és tartós rendezése a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján. A két fél különös figyelmet szentelt a rohanással fenyegető közel-keleti helyzetnek, mindenekelőtt a Camp Davidben aláírt keretmegállapodások által előidézett fejleményeknek. E megállapodások tovább bonyolítják a térség helyzetét, komoly gátját képezik az igazságos és tartós béke létrehozásának, mivel figyelmen kívül hagyják a rendezés legfontosabb elemeit: az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen nemzeti jogainak biztosítását, beleértve a visszatéréshez, az önrendelkezéshez és az önálló állam létrehozásához való jogát hazája földjén. A felek megállapították, hogy a Camp David-i megállapodások a nemzetközi jog megsértésével jöttek létre, s ellentétesek a közel-keleti válság rendezéséről szóló ENSZ-határozatokkal. Az Egyesült Államok azért vállalt aktív szerepet az egyiptomi-izraeli különbéke létrehozásában az arab népek rovására, hogy az új hármas szövetséget felhasználja befolyásának kiterjesztésére a közel-keleti térségben, és az afrikai kontinensen. A felek elítélik az agresszív izraeli politikát, amely abban nyilvánul meg, hogy makacsul ragaszkodik az arab területek, köztük Jeruzsálem megszállásához, és minden módon akadályozza a palesztinai arab nép nemzeti jogainak érvényesítését. Hafez AI-Asszad elnök ismertette a Szilárdság Frontja damaszkuszi csúcsértekezletének határozatait, tájékoztatást adott a Bagdadban, 1978. október 26-án aláírt szíriai—iraki megállapodásról, továbbá a Bagdadban tartott IX. arab csúcsértekezlet határozatairól. A magyar fél méltatta az arab államok akcióegységének erősítését célzó damaszkuszi és bagdadi értekezlet eredményeit, üdvözölte a Szíria és Irak együttműködésének erősítését szolgáló bagdadi megállapodást. Nagyra értékelte a Szíriai Arab Köztársaság kiemelkedő szerepét, az arab államok szolidaritásáért, a különutas politika káros következményinek elhárításáért folyó harcban A két fél áttekintette a libanoni helyzetet, és aggodalommal állapították meg, hogy egyes, Izraellel együttműködő csoportok a feszültség fokozására törekszenek azzal a céllal, hogy szétzúzzák a libanoni államot és felszámolják a palesztinai ellenállást. Elítélik Izrael libanoni területek elleni agresszióit. A felek elengedhetetlennek tartják a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés maradványainak végleges felszámolását. Támogatásukról biztosítják azt az igazságos harcot, melyet Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népei a faji megkülönböztetés és az apartheidpolitika felszámolásáért, szabadságuk és nemzeti függetlenségük kivívásáért folytatnak. Megbélyegezték az afrikai országok belügyeibe történő imperialista beavatkozást. A felek elítélik az izraeli és dél-afrikai fajüldöző rendszerek szövetkezését az arab és az afrikai népek felszabadító harca ellen. A két fél nagyra értékeli az el nem kötelezett országok szerepét a nemzetközi problémák megoldásában és azt a tevékenységet, amelyet a nemzetközi békéért és biztonságért kifejtenek, a magyar fél méltatta Szíriának, mint a koordinációs iroda tagjának pozitív szerepét az el nem kötelezett mozgalomban. Hangsúlyozták, hogy a népeknek joguk van természeti kincseik birtoklására és arra, hogy harcot folytassanak az egyenlőtlen nemzetközi gazdasági kapcsolatok minden megnyilvánulási formájának felszámolásáért. A két fél egyetértett abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket olyan új gazdasági világrend megteremtésére, amely igazságos alapokra épül, véget vet a monopóliumok és a multinacionális tőkés vállalatok uralmának a kizsákmányolásnak; és egyenlőséget, jólétet biztosít minden nép számára. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a megtárgyalt kérdésekben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Hafez AI-Asszad elnök magyarországi látogatása hozzájárult a két állam közötti kölcsönös *33
