Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Szkorov, A.: Nyugat-Európa és a fejlődő országok: a gazdaság és a politika kérdései
céljából a jelentés javasolja, hogy bővítsék a nemzeti tudományos-műszaki potenciál erősítéséhez a fejlődő országoknak nyújtott ENSZ-segítséget, azonkívül hozzanak létre egy nemzetközi Technológiai Fejlesztési Ügynökséget és egy Technológiai Fejlesztési Bankot; ezeknek funkciója a nemzeti és nemzetközi kutatóintézetek kutatásainak tervezése és szervezése az új technológiának a világ minden országában való elterjesztése céljából. f) 'Energetikai és nyersanyagprobléma A jelentés a problémának két oldalát vizsgálja. Az első: a világgazdaság növekvő energia- és nyersanyagszükségletének kielégítése a fogyasztási struktúra megváltoztatása, a termelés energiaigényességének csökkentése, elvileg új energia- és anyagfajták felhasználása révén. A második: az energia- és nyersanyag-felhasználásból eredő jövedelmek igazságos elosztásának biztosítása a fogyasztó országok között olyan nemzetközi adók kivetése útján, amelyeknek idővel teljes mértékben helyettesíteniük kell a nemzeti adókivetést. Ezeket a Világkincstár által beszedett adókat a lakosság számarányának megfelelően újra elosztják a fejlődő országok között az elsőbbséget élvező fejlesztési tervek finanszírozása céljából. A nemzetközi adó mértéke elérheti az energiatermelésből és értékesítésből származó jövedelem 70 százalékát és az ásványi nyersanyaglelőhelyek kiaknázásából eredő jövedelem 50 százalékát, az uránércet is beleértve. Az ilyen adók bevezetése a jelentés szerint teljes egészében helyettesítheti a nyersanyagtermelő országok jelenlegi áremelési gyakorlatát. Az energia- és nyersanyagfelhasználás területén kifejtett tevékenység koordinálására a jelentés javasolja, hogy alakítsák meg az ásványkincsek nagy hatáskörrel felruházott nemzetközi ügynökségét. g) Környezetvédelem A jelentés kifejti az „ökológiai fejlődés” gondolatát, vagyis azt, hogy össze kell egyeztetni a gazdasági növekedés irányát és ütemét az ökológiai egyensúly helyreállításának folyamatával. A „növekedés kontra környezet” szembeállítást a jelentés hamisnak mondja, de ahhoz, hogy a gazdasági növekedés valóban javíthassa az ökológiai életkörülményeket a Földön, olyan fejlesztési stratégiát kell kidolgozni és megvalósítani, amely összeegyeztetné a szociális és a természetvédelmi célokat. Mivel a szerzők a jelenlegi körülmények között irreálisnak tartják, hogy egy „nemzetek fölötti” adminisztrációt hozzanak létre az ökológiai folyamatok globális szabályozására, a jelentés átmeneti intézkedésként egy olyan mechanizmus létrehozását javasolja, amely elrendezné az országok között a nagy folyók, víztárolók és tengeri medencék közös használatából, valamint a környezetszennyezésből eredő konfliktusokat. E mechanizmus mintájának tartja a jelentés az ENSZ égisze alatt megvalósuló földközi-tengeri projektum szervezeti rendszerét. h) A. világóceán birtokbavétele A világóceán kincseinek kollektív birtokbavétele a jelentés szerint az új gazdasági rend elveinek egyik legfontosabb konkrét megtestesülése. Ezzel kapcsolatban bírálja, hogy az óceánhoz és kincseihez való szabad hozzájutást felváltja a partmenti államok nemzeti szuverenitásának elve egy kétszáz mérföldes övezet fölött, amely a világóceán no
