Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: A "Capotorti-jelentés"

rális jogaik (az oktatásban, tömeghírközlésben, a munkahelyen, a hatóságokkal fenntartott kapcsolatokban stb.). Hogyan befolyásolja e csoportoknak s a lakosság fennmaradó részének viszonyát a kisebbségiek törekvése nyelvi, kulturális, vallási sajátosságaik fenntartására ?

A tanulmány alapvetően a kormányok válaszaira támaszkodott, de a szerkesztők felhasználták különböző nemzetközi szervezetek (például az UNESCO) értékeléseit és a kérdés neves elméleti szakértőinek munkáit is.

A válaszok sok pontban megegyeztek, más szempontokból igen különbözőek voltak. Eltérő az országok társadalmi berendezkedése, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettsége, történelmi hagyományai, politikai stratégiája, és nem utolsósorban mások a kisebbségek igen változatos jellemzői. íme néhány példa:

Ausztráliában a lakosság 80%-a brit eredetű, 18%-a különböző európai országokból vándorolt be, 1%-a ausztráliai őslakos, 1%-a ázsiai eredetű;

Belgiumban három „kulturális közösség” (flamand, vallon és német) él; az ország négy nyelvi körzetre (francia, nederlands, német és a kétnyelvű Brüsszel) oszlik;

Csehszlovákiában a cseh és a szlovák nemzet (67%, illetve 27%) teszi ki a lakosság többségét; nemzetiségek — magyarok, lengyelek, németek, ukránok — többségükben Szlovákia területén laknak;

Indonéziában 54 etnikai csoportot tartanak nyilván. Ezen belül 9 a nagyobb etnikum: a lakosság felét kitevő jávai, valamint a sundani (15%) és a maláj (8%) a legjelentősebbek;

Magyarországon az 1970-es népszámlálás szerint a nemzetiségek (németek, szlovákok, románok, dél-szlávok) az összlakosság 1,5%-át teszik ki. Jellemzőjük a nagy területi szétszórtság és a teljes kétnyelvűség;

Nigériában több mint 200 etnikai csoport él, közülük egy sem alkot többséget. Három etnikum: a hausza, a joruba és az ibo egyenként több mint 9 000 000 főt számlál (az összlakosságot 55 millióra becsülik);

A Szovjetunió lakosságát több mint 100 nemzet és nemzetiség alkotja. Legnagyobb létszámú az orosz (53,4%), az ukrán, az üzbég, a belorusz, a tatár és a kazah.

Jugoszlávia is soknemzetiségű ország: alkotmánya hat nemzet és kilenc nemzetiség létezését ismeri el.

2. A kisebbség fogalma

A kiragadott példák is érzékeltetik, milyen nehéz meghatározni, mit tekinthetünk a „kisebbségnek”. Egyáltalán helyénvaló-e ennek a fogalomnak mindent átfogó, univerzális használata? A kormányok válasza a kisebbség értelmezése kérdésében igen eltérő: néhány állam (pl. Svédország, az NSZK) feltétel nélkül, vagy kiegészítésekkel, feltételekkel (pl. Finnország) elfogadja használatát. Mások — a tényleges helyzetnek vagy politikai céljaiknak megfelelően — egyéb, kifejezőbbnek tartott fogalmakat használnak: „kulturális közösség” (Belgium, Fülöp-szigetek), „nemzetiség” (Magyarország, Szov«7