Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - Kiss J. László: A nemzetközi konfliktusok sajátosságai és típusai korunk világpolitikai folyamataiban
KISS J. LÁSZLÓ A nemzetközi konfliktusok sajátosságai és típusai korunk világpolitikai folyamataiban A nemzetközi konfliktusok vizsgálata számos olyan szaktudománynak tárgya, mint a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a nemzetközi jog, a politikai gazdaságtan, a történelem- tudomány és a szociálpszichológia. Az újabb marxista megközelítések arra mutatnak rá, hogy a nemzetközi konfliktusok vizsgálatában alaptudományul a nemzetközi kapcsolatok szociológiája szolgálhat, amely a nemzetközi kapcsolatok általános és különös törvényszerűségeit kutatja.1 Bár ez a kiindulás a nemzetközi kapcsolatok szociológiájának kitüntetett szerepet tulajdonít, a nemzetközi konfliktusok kutatásában az érintett szak- tudományok együttműködésének a szükségszerűségére is nagy súlyt helyez. A nemzetközi konfliktusok marxista vizsgálata megköveteli az általános metodológia és az ennek alárendelt speciális metodika megkülönböztetését. A nemzetközi konfliktusok tartalmának, szerkezetének és típusainak vizsgálatában a társadalom fejlődéséről szóló marxista történelemfelfogás szolgál alapul. Az általános marxista módszertan arra mutat rá, hogy habár a nemzetközi konfliktus történeti megjelenésének számos közvetlen oka lehet, fő mozgatóereje — éppúgy, mint a társadalmi konfliktusoknak — végső soron a termelőerők fejlettsége által meghatározott termelési viszonyokban, az adott társadalmak gazdasági rendjében és osztályviszonyaiban gyökerezik. Azt általános marxista metodológia nem azonos a nemzetközi konfliktusok vizsgálatának metodikájával, amely a konkrét kutatási eljárások csoportját öleli fel és az általános módszertannal szemben empirikusabb jellegű. Az általános marxista módszertanon alapuló specifikus metodika, mint a nemzetközi konfliktusok vizsgálatának segédeszköze, az indukció, a dedukció, az analízis, a szintézis stb. klasszikus logikai módszereit éppúgy felhasználja, mint a konfliktus- és válsághelyzet tanulmányozására szolgáló szimulációs modellalkotások és a rendszerelemzés eljárásait. A nemzetközi konfliktusok marxista vizsgálatában az általános módszertan és az ennek alárendelt metodika szorosan összefügg. A nemzetközi konfliktusok marxista vizsgálata abból indul ki, hogy a konfliktusnak társadalmi-történeti meghatározottsága van, tartalma, struktúrája, típusa és fejlődése egymással kölcsönhatásban áll.2 66
