Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - A szocialista országok egységének megszilárdítása

a szocialista világrendszer legösszekovácsol- tabb részét alkotják. Ennek kapcsán a szerzők leszögezik, hogy a szocialista világrendszer struktúráját a szocialista államok egységének nem azonos foka jellemzi. Az egység problémájának az ad különös fontosságot és aktualitást, hogy a hetvenes évek első felében a nemzetközi kapcsolatok rendszerének mozgása felgyorsult, a szocializ­mus javára eltolódtak az erőviszonyok. A ki­fejtés logikájához hozzátartozik az a meg­győződés, hogy a végbement pozitív irányú eltolódás eredményeinek megtartása jórészt függ a politikai egység szilárdságától, amelyet a tőkés világ különböző eszközökkel igyek­szik hatástalanítani. Ennek kapcsán a szerzők úgy fogalmaznak, hogy a szocialista világ- rendszeren belül nemcsak különböző nézetek ütközéséről van szó, hanem politikai irány­vonalak harcáról is: „A szocialista világrend- szer ama láncszemeiben, amelyekben az egy­séget megsértették egy vagy más okból, nem­csak az akciók egyeztetésének hiányáról van szó, hanem ellenkezőleg, különböző politikai áramlatok harcáról.” (53. 1.) Az ilyen elhajlá­sok leküzdéséhez — hangsúlyozza a könyv — igen jelentős feltétel, hogy ne csak a követ­kezményeket, hanem az okokat is vizsgáljuk. Bár a könyv nem tér ki és nem tesz kísérle­tet az ellentétek konkrét politikai és történelmi elemzésére, részletesen foglalkozik a nemzeti- állami érdekek fogalmának meghatározásával (2. fejezet). E szintén erősen vitatott probléma­kör megvilágítása során először ugyancsak a téma szovjet megközelítéseinek eredményeit összegzi. A kérdés az utóbbi időben egyre inkább a szovjet szakírók figyelmének közép­pontjába került. Itt is különböző álláspontok fogalmazódtak meg. Az érdek fogalmából egyes szerzők kiiktatják a szubjektív oldalt, mások viszont erőteljesen hangsúlyozzák. Ez aztán jelentősen befolyásolja az egyes megközelítéseket. A nemzeti-állami érdek fogalmát gyakran úgy vizsgálják, mint különböző szükségletek konkrét összességét, amelyeket mind a gaz­dasági fejlődés belső feladatai, mindaz adott országnak a nemzetközi kapcsolatok rendsze­rében elfoglalt helye determinál. A szerzők rámutatnak, hogy a nemzeti érdek fogalma pontatlan, mert nem minden szocialista or­szágban rendelkeznek a nemzetek államiság­gal, vagy legalábbis nem minden nemzet rendelkezik azzal, s így ezek nem önálló államként lépnek fel a nemzetközi politiká­ban. önmagában az állami érdeket sem hasz­nálják ebben az összefüggésben, mert az csak az uralkodó osztály érdekeit foglalja magában. A szerzők szerint viszont a nemzeti-állami érdek fogalma az adott nemzet vagy állam minden dolgozójának érdekeit kifejezi. A szovjet irodalom tanulmányozása során megfogalma­zódott, hogy a témakör további kutatásra szorul. A könyv rámutat, hogy a nemzeti-állami ér­dek objektív kategória, amely azonban nem szubjektív mozzanatok nélküli, amennyiben az érdekeket szubjektumok (individum, nem­zet, állam stb.) hordozzák. A nemzeti-állami érdekek az objektív társadalmi-gazdasági viszonyok produktumai, amelyek történelmi­leg a fejlődés meghatározott szakaszán kelet­keztek, ennélfogva nem örökérvényűek. A szerzők a nemzeti-állami érdekeket bonyolult struktúraként képzelik el, melynek lényegét az uralmon levő osztálynak a belső és a nemzetközi feltételekhez való viszonya határozza meg. A nemzeti-állami érdekeket meghatározott szempontok szerint osztályoz­zák. A klasszifikáció alapvető ismérvei a nem­zeti-állami érdekek tartalma, fennmaradásá­nak időtartama, valamint megnyilvánulásaik szférája, jelentősége. A tartalom szerint meg­különböztetnek általános, kollektív és nem­zeti-specifikus érdekeket. Az általános, ismét­lődő érdekek minden szocialista országra jellemzőek, ezek a nemzetközi érdekek. A. kollektív érdekek a szocialista világrendszer egy részének érdekeit jelölik. Időtartam szerint az állandóan, a hosszú ideig és az időlegesen ható érdekeket különböztetik meg. A nemzeti­állami érdekeket jelentőségük szerint fő és másodlagos érdekekre osztják, az előbbihez ama érdekek tartoznak, amelyek a társadalmi rend lényegével, az osztályjelleggel kapcsola­tosak. A szocialista országok nemzeti-állami érde­keinek kölcsönös összefüggéseit, illetve az ezeket meghatározó objektív tényezőket ele­mezve a könyv abból indul ki, hogy a szocia­144

Next

/
Oldalképek
Tartalom