Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - A szocialista országok egységének megszilárdítása
lista országok — kölcsönös kapcsolataiknál fogva — internacionalista egységet alkotnak. Ennek folytán az egyes országok nemzeti- állami érdekeket meghatározó belső és külső feltételek és körülmények hatásának és jelentőségének érvényesülése mindig függ a konkrét történelmi helyzettől. A szocializmus építésének kezdeti szakaszán álló országok számára például a nemzetközi feltételek jelentősége dominánsabb, mint azokban az országokban, ahol a szocializmus alapjait már lerakták s a külső kapcsolatokat normalizálták. A szerzők a nemzeti-állami érdekeket meghatározó belső tényezők közül a népgazdasági struktúra és a termelés fejlődési színvonalának fontosságát hangsúlyozzák, míg a döntő külső faktort a mindenkori nemzetközi osztályerőviszonyok alakulásában látják. A nemzeti-állami érdekekre olyan tényezők is befolyást gyakorolnak, mint pl. a más államokhoz, államcsoportokhoz fűződő gazdasági, kereskedelmi stb. kapcsolatok fejlesztésében való érdekeltség. A szubjektív mozzanatok szerepének vizsgálatakor a szerzők aláhúzzák a szocializmus építése során elkövetett hibák nemzeti-állami érdekeket is befolyásoló szerepét. A különböző történelmi fejlődési szakaszok, eltérő fejlődési színvonalak objektíve létrehoznak olyan helyzeteket is — mutatnak rá a szerzők —, hogy a nemzeti-állami érdekek terén ellentétek alakulnak ki az egyes szocialista államok vagy államcsoportok között. „Természetesnek tekinthető, hogy a szocializmus fejlődése minden egyes szakaszban, minden egyes országban felszínre hozhat sajátos követelményeket, amelyek más szocialista országok belső és külső fejlődésének követelményeivel nem esnek egybe. Az ilyen eltérés, amelyet objektív okok alapoznak meg, az egyes szocialista országok érdekkülönbségéhez vezet, de ugyanakkor kölcsönös közeledéséhez is.” (81—82. 1.) Az eltérő érdekek konkrét történeti elemzésére azonban a könyv nem tér ki. A harmadik nagyobb problémakör a szocialista országok nemzetközi érdekeinek elemzése (3. fejezet). A szovjet politikai irodalomban e témának nagy elméleti és politikai jelentőséget tulajdonítanak. A szovjet szerzők általában olyan objektív kategóriának tartják a nemzetközi érdekek fogalmát, amely a hatalomra jutott munkásosztály és szövetségesei közös érdekeit foglalja össze, és kifejezi a nemzetközi proletariátus alapvető érdekeinek közösségét is. Egyes szerzők a nemzeti és nemzetközi érdekek teljes egybeeséséről írnak, mások csak a legalapvetőbb érdekek közösségét hangsúlyozzák. Ez utóbbi felfogás szerint a nemzetközi érdekek nem egyszerű összegeződései a nemzeti-állami érdekeknek, hanem szintetizálják a nemzeti-állami érdekek azon elemeit, amelyek stratégiai érdekközösséget hoznak létre a szocialista országok között. Az a felfogás, amely szerint a nemzetközi érdekek a nemzeti-állami érdekek egyes mozzanatainak összegezése, számos szovjet szerző szerint mechanikus és végső soron az internacionalizmus tagadásához vezet. így ugyanis a nemzetközi érdek fogalmának új minősége homályban marad, jelentősége degradálódik. A könyv ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy „az internacionalizmus a munkásosztály érdekeinek legmagasabb és legkoncentráltabb kifejeződése”. (91. 1.) V. Sz. Petrov határozottan bírálja azt a nézetet, hogy az „internacionalizmus csupán a nemzetiben, illetve a nemzetin keresztül létezhet”. Rámutat, hogy „a szovjet nép már nem nemzet, hanem új történelmi közösség”. A bírált tétel „hibájának gyökere tehát abban rejlik, hogy a fejlődést zárt körben való mozgásként fogja fel, nem pedig spirálként, az elvileg új kategóriát (egy meghatározott társadalmi képződményt) nem képes megragadni”. Eszerint „az internacionális elvileg új minőség a nemzetihez képest, ami természetesen nem jelenti azt, hogy »nemzet nélküli« alapzaton jött volna létre”. (Uo.) A nemzetközi feloldása a nemzeti érdekekben — hangsúlyozza a könyv — különösen káros a jelenkori antimarxista ideológiákkal való éles konfrontáció idején. A szovjet irodalomban kikristályosodottnak tekinthető az a gondolat is, hogy a nemzetiállami érdekek realizálása nem történhet meg a nemzetközi érdekek érvényesítése nélkül. A szakírók többsége úgy véli, hogy a nemzetiállami érdekek a leglényegesebb oldalaikat 145
