Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
viszonyokhoz, és az európai nagytőkét még idejében megszabadítsa a Vorster apartheidrezsimével való együttműködés szégyenfoltjától. A Közösségben folyó eszmecserével egyidejűleg zajlik az NSZK kormányában és a kormánypártokban is a vita az új Afrika-politikáról. Az NSZK részéről Dél-Afrika iránt megnyilvánuló jelentős érdeklődés a közöttük kialakult gazdasági összefonódással magyarázható: az USA után az NSZK a Vorster-rezsim második legfontosabb kereskedelmi partnere. Az NSZK-nak Dél-Afrika az egyik legfontosabb tengerentúli piaca. Különösen fontosak az NSZK és rajta keresztül az Európai Közösség számára Dél-Afrika mangán- és krómlelőhelyei. Az Angolában és Mozambikban kialakult helyzetre való tekintettel a többi államban azon kell fáradozni, hogy megőrizzék és a lehető legvonzóbbá tegyék a kapitalista fejlődés útját. Ezért támogatja a szövetségi kormány a zimbabwei és namíbiai felszabadítási mozgalmakat, ezért kap Zaire — mint Angolával határos állam — külön juttatásokat az NSZK fejlesztési segélyéből, s ezért biztosít az Európai Közösség az NSZK-stratégiát támogató intézkedésként Zaire-nak és Zambiának 75 millió DM ösz- szeget az Európai Fejlesztési Alapból. A Közösség külügyminisztereinek Afrika-nyilat- kozata újabb jele annak, hogy az Európai Közösség 9 tagállama a külpolitika és különösen a fejlesztési politika kérdéseiben egyre inkább közös álláspontot foglal el. Jóllehet látszatra támogatják Dél-Afrika államainak szabad és független fejlődését, az Európai Közösséget lényegében csak a nagytőke mozgási szabadsága érdekli, amelynek pozícióját szeretné megtartani, sőt továbbfejleszteni Dél-Afrikában. 3. Az Európai Közösség külkapcsolatai a KGST-vei Az utóbbi években pozitívan fejlődtek a gazdasági kapcsolatok a két gazdasági szervezet tagországai között. Az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban például az áruforgalom csaknem megháromszorozódott. Ez a növekedés nyolc és félszeresen haladja meg a világkereskedelem átlagos növekedését. Hasonlóképpen jelentős mértékben fokozódott a KGST-tagországok külkereskedelmében a kapitalista országok részesedése: 1965-ben 21%, 1970-ben 23,7%, 1975-ben pedig 34% volt ez az arány. A KGST tagállamai hosszabb idő óta azon fáradoznak, hogy jobb kapcsolatokat alakítsanak ki az Európai Közösséggel. 1976 február elején a KGST azt javasolta az EK Miniszteri Tanács elnökéhez intézett levelében, hogy kössenek szerződést a KGST és az Európai Közösség közötti kölcsönös kapcsolatok alapjairól. A KGST egyidejűleg egy keretszerződés-tervezetet is előterjesztett, amely a gazdasági és politikai kapcsolatok javítását célozza. Az Európai Közösség válaszjavaslata a keretszerződés helyett csupán korlátozott körű megállapodásokat irányoz elő. Ezek közé veszi a statisztikai információcserét, a környezeti kérdéseket, valamint a középtávú gazdasági prognózisok témáját. A kapcsolatok kialakítását valóban jelentős problémák akadályozzák, a KGST ugyanis az Európai Közösséggel ellentétben nem ismer nemzetek fölötti intézményeket, és minden egyes tagország megőrzi gazdasági szuverenitását. Ehhez jönnek még a külön120
