Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben

b öző külkereskedelmi és valutarendszerekből következő nehézségek, amelyeket a Közösség hatóságai minden alkalommal kifogásként használnak fel mindennemű lehetséges keretszerződés elhárítására. Ennek részben az lehet az oka, hogy a Közösség egyes tagállamai a szocialista országokban egymással versengenek. Szerepet játszanak továbbá a NATO-körök arra irányuló politikai erőfeszítései, hogy a KGST-országokat az Európai Közösséggel kötött kétoldalú szerződésekkel legalább gazdaságilag megoszthassák.

4. A% Európai Közösség és a katonapolitika

Az Európai Közösségnek a Földközi-tenger térségére és Afrikára történő ismertetett kiterjeszkedése, valamint az Európai Közösségnek a fejlődő országokban fokozódó aktivitása rövidebb-hosszabb távon felveti a társulási és kereskedelmi egyezményekkel nyert politikai befolyás katonai biztosításának a kérdését is.

Angola felszabadítása még viszonylag felkészületlenül érte az Európai Közösséget, amint azt Franciaországnak az új állam elismerésével való előresietése bizonyítja. Időközben a Közösségen belül a kulisszák mögött nyilvánvalóan egyezségre jutottak abban, hogy a jövőben legalábbis közvetett katonai beavatkozáshoz is folyamodnak.

Nyugat-Afrika térségében jelenleg Franciaország folytat katonai beavatkozást. Ez történt például Zaire-ban a katangai konfliktussal kapcsolatban, ahol francia katonai repülőgépek végezték a szállításokat, és ez történik jelenleg a nyersanyagokban gazdag Szahel-zónában, ahol francia katonai gépek felderítő repüléseket végeznek, és ezek eredményeit a „Nyugat-barát” csapatoknak adják tovább.

Bővítik az Európai Közösségnek mint a NATO gazdasági bázisának a funkcióját. 1976-ban megkezdték egy fegyverkezési ügynökség kiépítését, amelynek az lenne a feladata, hogy katonai repülőgépek építését és eladását szervezze meg Nyugat-Európá- ban. Ismert „európai” fegyverrendszer a többféle harci feladatra alkalmas Tornado típusú repülőgép és az F—16 típusú, hangsebességnél gyorsabb harci repülőgép.

A NATO egész térségében már évek óta a fegyverrendszerek egységesítésére törekszenek. Ebben katonai és politikai indítékok egyaránt közrejátszanak:

—- A szabványosítás a fegyverek könnyebb kicserélhetősége és a logisztikai problémák csökkentése következtében minden bizonnyal fokozná a NATO ütőerejét. Mivel költségbeli előnyök is adódnának, azonos pénzösszegért több fegyvert lehetne vásárolni.

— A szabványosítás megvalósítása után a NATO-partnerek nemigen tudnák kivonni magukat a NATO-stratégia alól, mivel a tartalékalkatrészek szállítása tekintetében függő helyzetbe kerülnének, és a szabványosítás keretében minőségileg és mennyiségileg is a többi NATO-államhoz kellene igazítaniuk fegyverzetüket.

— A nyugat-európai fegyvergyártó konszerneknek a szabványosítás mindenekelőtt azt az „esélyt” adja, hogy valódi konkurrenciát jelentenének az amerikai konszerneknek, ugyanis a szabványosított fegyverrendszerek olyan nagy termelési mennyiségeket igényelnek, amelyekkel ugyanolyan viszonylagos költségelőnyökhöz jutnának, mint az amerikai fegyvergyártó konszernek.

A konszernek ezt már régen felismerték. Ezt bizonyítja az a harc, amelyet egységes

121