Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben

intézkedéseket azonban csupán az egyes országok vállalatai, illetve közigazgatási szervei hajtják végre. A szociális alapot tehát a közvetett beavatkozás eszközeként hozták létre, s az formálisan nem korlátozza a nemzeti kormányok és közigazgatás autonómiáját. A segélyeket közvetett úton fizetik, s aki kapja, arra továbbra is a nemzeti jog marad érvényben. Az alap a nemzeti intézmények kérésére a mindenkori intézkedésekkel kapcsolatos kiadások 50%-áig terjedő hányadát téríti meg.

A szociális alap súlypontjai:

— olyan személyek támogatása, akiknek veszélyeztetett a munkahelyük a mező- gazdaságban vagy a textiliparban;

— vándormunkások;

— csökkent munkaképességűek;

— újabban: munkanélküli fiatalok;

— munkaerőpiac-politikai intézkedések a strukturálisan gyenge területeken; a munkaerőt a „technikai haladáshoz kell igazítani”.

A Bizottság a szociális alap szabályainak felülvizsgálásán fáradozik. Arra törekszik, hogy az eszközöket koncentráltan használják fel a munkanélküliségtől különösen súly- tott szektorokban és területeken.

Az alap hatásával kapcsolatban a következők állapíthatók meg:

— Tekintettel a jelenlegi foglalkoztatottsági problémákra, az Európai Közösség szociális alapjára fordított költségvetési eszközök még a szerény célkitűzések megoldására is túl alacsonyak.

— A szociális alap csupán anyagiakkal járul hozzá az akciókhoz, a végrehajtás az egyes állami közigazgatási szervek felelősségén és kezdeményezésén múlik. Ilyen körülmények között az Európai Közösség szociális alapjához való anyagi hozzájárulásoknak pénzügyi szinten alig van ösztönző hatásuk, azaz az alaphoz történő anyagi hozzájárulások alig emelik meg azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekkel az adott állami szervek rendelkeznek.

2. 'Regionális alap. A Közösség első éveiben a regionális politika csak a mobilitást gátló tényezők kiküszöbölését szolgálta. A fokozódó regionális problémákra való tekintettel 1974-ben hozták létre a regionális alapot. 1975-ben kb. 300 millió elszámolási egység (1 EE=3,66 DM) állt a regionális alap rendelkezésére, az 1978-as költségvetési évre mintegy 750 millió EE-t terveznek.

Az eszközök odaítélésénél két alapelv érvényesül:

— A szociális alaphoz hasonlóan a regionális alap is csak kiegészítő jellegű. A tagállamokat ösztönzi, hogy a rendelkezésükre bocsátott pénzzel a regionális politikára eddig előirányzott költségvetési eszközeiket növeljék.

— Az alapból származó eszközöket koncentráltan kell felhasználni, azaz rangsorolás alapján a leginkább rászoruló területeket kell támogatásban részesíteni. Arányosan azok a tagállamok kapják a legnagyobb eszközhányadot, amelyekben a legnagyobbak a regionális különbségek.

Elsősorban az alábbi területeken eszközölt beruházásokat részesítették támogatásban:

iij