Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
Afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok 1977 első félévében rendkívül erős mértékben fokozódott az Európai Közösség és a fenti államok közötti kereskedelem. A Közösség importja 31,4%-kal, exportja 32,6%-kal emelkedett. KGST Az Európai Közösségnek a KGST-államokkal folytatott kereskedelme az egyéb relációhoz képest aránytalanul alacsony szinten alakult. Az Európai Közösség itt kereskedelmi többletet ért el. 1977 első félévében az Európai Közösségnek a KGST-álla- mokba irányuló exportja (a Szovjetunió nélkül) 6%-kal, 3,7 milliárd EEE-re emelkedett, az ezekből az országokból származó importja pedig 6,3%-os növekedéssel, 2,9 milliárd EEE-t ért el. Az Európai Közösség így 0,8 milliárd EEE-többletet realizált. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem a következőképpen alakult 1977 első félévében a közösség exportja 9,5%-kal növekedett, ugyanakkor a Szovjetunióból származó importja csak 3,8%-kal nőtt. 3. A% Európai Közösség szociális alapja és regionális alapja 1977 januárjában 5,9 millió munkanélkülit regisztráltak az Európai Közösség tagállamaiban. A tömeges munkanélküliség ezzel legmagasabb szintjét érte el az EGK/EK 20 éves fejlődése folyamán. A munkanélküliség abszolút szintje mellett a strukturális komponenseket is figyelembe kell venni. A munkanélküliség mindenekelőtt meghatározott foglalkozásokat és szakmákat, továbbá bizonyos lakossági csoportokat érint. így pl. közösségi becslések szerint az összes munkanélkülinek mintegy 30%-a fiatal. Ugyancsak különbözőképpen oszlik meg a munkanélküliség az Európai Közösség egyes térségei között. Ha az 1970— 1975. évek átlagából indulunk ki a regionális tartós munkanélküliséget nézve, akkor határozottan két földrajzi térségre jellemző a magas fokú tartós munkanélküliség: az egyik északon Írország (7,1%), a másik a dél-olasz tartományok (7,9-—13,3%) az Európai Közösség legdélibb területein. Hasonló eredményekre jutunk, ha a társadalmi terméket regionális szinten bontjuk le. Ezeknek a problémáknak az orvoslására növelték a szociális alapot és regionális alapot hoztak létre. Ezek az Európai Közösség csekély számú nemzetek fölötti anyagi eszközei közé tartoznak. Azonban már nagyságuk is arra utal, hogy alibi-funkción kívül alig van más szerepük: bár a két kategóriába tartozó kiadások az utóbbi években emelkedtek, az abszolút összegek csak az összkiadások csekély részét teszik ki (1974-ben 5,3% volt az arányuk). Az Európai Közösség előrejelzései szerint a következő években sem várható ezen a téren jelentősebb változás. Megjegyzések a kétféle alappal kapcsolatban: 1. A szociális alapot a kapitalista munkaerőpiac-politika állandó eszközeként hozták létre. Az ellentmondások hatását, amelyek a közösségi országok társadalmában és gazdaságában a kapitalista válságokból adódnak, a „szakmai és földrajzi mobilitás” előmozdításával igyekeznek tompítani. Az átképzéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos I 12
