Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben

léteznek együtt, amelyeknek az inflációs rátája 4% (NSZK) és 19% (Olaszország) kö­zött ingadozik. Nem csoda, hogy az Európai Közösség korábban fennállt egységes valu­tastruktúrája már régen széthullott, és hogy a „valutakígyó”, amelyen belül az Európai Közösség egyes tagállamai és néhány nem tagállam egymáshoz viszonyítva még „szi­lárd” árfolyamokat tartanak fenn, egyre kisebb lesz. Haferkamp, az Európai Közösség Bizottságának tagja szerint a Közösségben egyesek határozottan állítják, hogy a valuta­kígyónak nem sok fennmaradási esélye van. Ezt a dollárnak a 2 márkás szint alá való zuhanása még nyilvánvalóbbá teszi. Az Európai Közösség legtöbb állama jelenleg inflációellenes politikát folytat, amely — mivel alapkoncepciójánál fogva korlátozó jellegű, azaz vásárlóerő- és kiadáskorlátozó hatású- a munkanélküliséget csak erősíti. Egyes országokban ehhez a politikához álla­milag elrendelt bérharc-feladás kapcsolódik: Nagy-Brifonnia: a „szociális szerződésiben a szakszervezetek hozzájárultak a „mér­téktartó” béremelésekhez. Miután a szakszervezetek ezt a szerződést 1977 nyarán fel­mondták, a munkáspárti kormány arra törekszik, hogy a bérek emelkedését ebben az évben a 10%-os határ alatt befagyasszák. Franciaország: 1977 elején véget ért a háromhónapos kiskereskedelmi árstop idősza­ka. Jelenleg egyes fogyasztási cikkek (kávé, kakaó, bizonyos textíliák) árai vannak „be­fagyasztva”. A kormány ezzel egyidejűleg arra törekedett, hogy a béremeléseket 6,5%-ra korlátozza. Dánia: 1976 decemberében törvényt fogadtak el az árak és a lakbérek befagyasztásá­ról. 1977 márciusában a vállalkozók és a szakszervezetek kétéves kollektív szerződésben állapodtak meg, amelyben évi 6%-os béremelést irányoztak elő. 1977 áprilisában tör­vényt tettek közzé arról, hogy a következő két évben a béremelést 6%-ra korlátozzák. Hollandia: a béremelést az árszintemelkedésnek megfelelően korlátozzák (reálbér­stop). 1976 decemberében az árakat átmenetileg befagyasztották. Olaszország: a béreket általánosságban az áremelkedéshez igazították (scala mobile). A Valuta Alap támogató hitelek nyújtásával kapcsolatos szabályainak megfelelően több korlátozást eszközöltek a „scala mobilé”-n. Csekély kivételtől eltekintve az Európai Közösség államai nem tudnak meggyőző sikereket felmutatni az infláció elleni küzdelemben. Egyes országokban, (pl. Olaszor­szágban) pedig jelenleg már azt mérlegelik, hogy a foglalkoztatottság növelése érdeké­ben ismét expanzív gazdaságpolitikát folytassanak. A munkanélküliség az Európai Közösségben bizonyos gazdasági növekedés ellené­re is fokozódik. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a Közösség keresőképes lakossá­gának 5,7%-a volt munka nélkül. Ennek 40%-a 25 év alatti fiatal, közülük sokan szak­munkásképzésben sem részesültek. A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt évben összesen 6,04 millió volt, ebből 3,5 millió a férfi és 2,539 millió a női munkavállaló. Éves átlagban azonban ez a hányad 5,4%-ra csökken. Ez a helyzet az előző évi szint fölött van; átlagosan ugyanis a munkanélküliek aránya a következőképpen alakult: 1976-ban 5%, 1975-ben 4,4% és 1974-ben 2,9%. A Közösség Statisztikai Hivatala által végzett felmérésből kiderül, hogy a keresőké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom