Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben

pes női dolgozókat a munkanélküliség az átlagnál nagyobb mértékben sújtja. A regisztrált munkanélküli nőknek a keresőképes női munkaerőhöz viszonyított aránya az elmúlt év egyes hónapjaiban 5,6 és 6,8% között, míg a férfiakra vonatkozó megfelelő arány 4,6 és 5,3 között ingadozott.

Gyors javulásra semmi remény. Túl alacsonyak jelenleg a növekedési ütemek az Európai Közösségben, és túl alacsony a termelőkapacitások kihasználtsági foka is: jelenleg mintegy 79%. A kereslet rövid ideig tartó konjunkturális megélénkülése tehát új munkaerő beállítása nélkül is kielégíthető.

Szektorális vonatkozásban öt fejleménnyel jellemezhető az Európai Közösség munkaerőpiacán kialakult helyzet: (Vö. Handelsblatt, 1977. május 6.)

— A foglalkoztatottság jelenleg csak a szolgáltatási szektorban bővül, ahol napjainkban már a polgári foglalkoztatottaknak a fele dolgozik. 1960-ban még csak 40% volt ez az arány.

— A 60-as évek közepe óta csökken az ipari dolgozók aránya (Írország és Olaszország kivételével).

— A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1960 és 1975 között csaknem a felére csökkent.

— A harmadik országokból érkezett „vendégmunkások” aránya 1973-ban érte el csúcsértékét; akkor a foglalkoztatottak 7,8 %-át tette ki (szám szerint 6,5 millióan voltak). Arányuk időközben 7%-ra, illetve számuk 6 millióra csökkent.

— A 70-es évek eleje óta a munkaigényes, fogyasztási cikkeket gyártó iparágakat fokozódó mértékben az ún. „alacsony bérű országokba” (Észak- és Nyugat-Afrika, Elő-Ázsia és Távol-Kelet) telepítik át, ami az Európai Közösségben a strukturális munkanélküliség erősödéséhez járul hozzá (pl. a textiliparban).

Példák a hosszabb távú válságproblémákra:

Az Európai Közösség acélipara kapacitásának jelenleg csak 60%-át használják ki. A kedvező telephelyű, korszerű vállalatok számára ebből csak pénzügyi problémák adódnak. A hagyományos régebbi üzemek esetében azonban fokozódik a monostrukturális térségekre jellemző munkanélküliség. A gyakran igen alacsony importárak — pl. Japánból, Koreából, a délkelet-ázsiai országokból, sőt Spanyolországból és Dél-Afrikából — a Közösség árainak sok esetben csak 50%-át érik el.

1973 óta az Európai Közösségen belüli textilgazdaság 272 ezer munkahelyet veszített el. Ebből 166 ezer a ruházati szektort érinti. Jelenleg mintegy 600 ezer tonna szintetikus szálnak megfelelő többletkapacitás található a Közösségben.

A hajógyárak 4,4 millió bruttó regisztertonna kapacitással rendelkeznek. A következő években azonban előreláthatólag csak 2,4 millió tonnának megfelelő kapacitását használnak ki. A 165 ezer munkahely közül 75 ezer van veszélyben.

Az NSZK képviselőjének a kísérletei, hogy az „összehangolt akciót” megvalósítsák közösségi szinten is, teljesen kudarcba fulladtak. (Az „összehangolt akció” — „Konzertierte Aktion”, más néven „hármas konferencia”—a gazdaság állammonopolista szabályozásának egyik sajátos, nyugatnémet eszköze; a kormány, a szakszervezetek és a Vállalkozók Szövetségének képviselői megállapodnak a következő évi béremelések ke109