Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Ustor Endre: Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbánás
násban részesüljenek. (A kérdésnek hatalmas irodalma van. Erről és a részletekről lásd a szerző második és hatodik jelentését a Nemzetközi Jogi Bizottságnak a Bizottság évkönyveiben — 1970. II. 199. 1. és 1975. II. 1. 1.) A konzuli kapcsolatok vonatkozásában ilyen igény, mivel teljesen tárgytalan lenne, nem vetődik fel. 2 Más felosztást alkalmaz J. Zourek: A Nemzetközi Jogi Bizottság évkönyve. 1960. II. 22—25.1. 3 Horváth Jenő: Magyar diplomácia. Budapest 1928. 89. 1. 4 Lásd az 1867: XVI. te. 9. cikkét, az 1878: XX. te. 9. cikkét és az 1908: XII. te. 11. cikkét. 5 Az egyes csoportokban olyan kikötésekről is szó van, amelyek nem pontosan illenek az egyes skatulyákba, vagy közülük többe is illeszthetők lehetnének. A rendszer talán nem tökéletes, de az áttekintésben segít. 6 A terjeszkedő imperializmus korszakában vagyunk. A Monarchia igyekezett — ha a gyarmatosítási versenyben lemaradt — valamennyire lépést tartani a vezető imperialista hatalmakkal a közel- és távolkeleti pozíciók kiépítésében. A továbbiakban is találkozunk még néhány ilyen jellegű szerződéses kikötéssel. Egyébként nem is egészen biztos, hogy ez a kikötés több, mint a legnagyobb kedvezmény. Lehet, hogy abban az időben Kína más országokkal is ugyanígy szerződött. 7 Lényegében azonos rendelkezést tartalmaznak a következő szerződések: az 1887. március 14-i kereskedelmi és hajózási szerződés Dániával (1887: XXXVI. te. 4. cikk), három kereskedelmi szerződés Svájccal (1888. november 23, 1888: XXXVII. te. 13. cikk; 1891. december 10, 1892: VII. te. 13. cikk; 1906. március 9, 1906: VII. te. 13. cikk), az 1911. március 30-án Szerbiával kötött konzuli egyezmény (1912: I. te. 1. cikk), az 1911. május 31-én Bulgáriával kötött konzuli egyezmény (1912: XXXVII. te. 1. cikk), az 1912. október 28-i magyar—japán kereskedelmi és hajózási szerződés (1913: XIX. te. 3. cikk), az 1936. április 24-i magyar—lengyel konzuli egyezmény (1938: I. te. 1. cikk) és végül az 1938. június 18-i magyar—török konzuli egyezmény (1940: XXV. te. 1. cikk), ez utóbbi a felsoroltak közül az egyetlen, amelyik még ma is hatályban van. 8 Ugyanilyen értelemben rendelkezik az Olaszországgal 1906. február 11-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 27. cikke (1908: XXIII. te.), az Egyesült Államokkal 1925. június 24-én kötött barátsági kereskedelmi és konzuli szerződés 14. cikke (1926: XXI. te.), a Nagy-Britanniával 1926. július 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 13. cikke (1927: XVIII. te.), a Görögországgal 1930. június 3-án kötött kereskedelmi egyezmény 19. cikke (1931: XXV. te.). 9 A hasonló kikötések gyakorisága alapján egyes szerzők korábban úgy vélték, hogy az államok már a nemzetközi szokásjog alapján sem tagadhatják meg konzulátus létesítését egy másik államtól ott, ahol egy harmadiknak megengedték. (így pl. Oppenheim—Lauterpacht: International Law. 7. kiadás. 425. §.) Az amerikai Harvard Egyetem kodifikációs tervezete is tartalmazta a következő szabályt: Kötelesség konzuli tevékenység megengedésére. Az állam minden olyan államnak, amellyel diplomáciai kapcsolatban áll, köteles megengedni, hogy területén minden olyan kikötőben, városban vagy helységben tartson konzult, amelyikben valamelyik más államnak megengedte, hogy konzult tartson. (Harvard Research, 1932. 243.1.) Az ENSZ égisze alatt végzett kodifikációkor ez a tétel nem került be a tervezetbe, a konzuli kapcsolatokra vonatkozó 1963. évi bécsi egyezmény 4. cikke mindössze annyit mond, hogy a „fogadó állam területén konzuli állomáshely csupán ennek az államnak a hozzájárulásával létesíthető”. 10 Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak a következő szerződések: a Zanzibárral 1887. augusztus 11-én kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény (1889: III. te. 2. cikk), a Németországgal 1891. december 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződés (1892: III. te. 20. cikk), a Svájccal 1891. december 10-én, illetve 1906. március 9-én kötött kereskedelmi szerződés (1892: III. te. 13. cikk, illetve 1906: VII. te.), az Oroszországgal 1906. február 15-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés (1908: XXI. te. 22. cikk), a Belgiummal 1906. február 12-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés (1908: XXII. te. 15. cikk) és az Olaszországgal 1906. február 11-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés (1908: XXm. te. 27. cikk). 11 A „viszonosság esetére” utal az Angliával 1926. július 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 13. cikke is (1927: XVIII. te.). A Görögországgal 1930. június 3-án aláírt kereskedelmi egyezmény (1931: XXV. te.) a „kölcsönösség fenntartása mellett” kifejezést használja. 12 A Szerbiával 1911. március 30-án kötött konzuli egyezmény (1912:1. te. 12. cikk),a Bulgáriával 1911_ május 31-én kötött konzuli egyezmény (1912: XXVII. te. 28. cikk), a Csehszlovákiával 1927. május 31_ én kötött kereskedelmi szerződés (1927: XVII. te. 29. cikk), a Lengyelországgal 1936. április 24-én kö_ 83
