Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Ustor Endre: Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbánás
2. A legnagyobb kedvezmény kikötésének kimaradása a konzuli szerződésekből A legnagyobb kedvezmény, amely kereskedelmi szerződéseinknek továbbra is fontos eleme maradt, a felszabadulás után kötött konzuli szerződéseinkben már nem szerepel. A konzuli intézményről szóló szerződésekben nincs rendelkezés a kereskedelemről, amelynek a legnagyobb kedvezmény ma is alapelve. Az a terület, ahol a legnagyobb kedvezménynek továbbra is különös jelentősége van, nevezetesen a folyami és tengeri hajózás, konzuli szerződéseinkben csekély szerepet kap, és így nem hathat erősen konzuli szerződéseink szövegére. A felszabadulás után az első konzuli szerződéseket szocialista államokkal kötöttük. Ezekben a viszonylatokban fel sem vetődött az a lehetőség, hogy a szerződő felek konzuli kapcsolataikban egymást hátrányosan megkülönböztessék, vagyis kedvezőtlenebb elbánásban részesítsék egymást, mint bármely más államot.18 Ilyen körülmények között nem is látszott szükségesnek, hogy az ilyen, egymásról fel nem tételezett eljárással szemben a legnagyobb kedvezmény kikötésével védekezzenek. A tőkés államokkal kötött szerződéseink sem tartalmaznak ilyen kikötést. Ezt több körülmény magyarázza. Magyarországon jelenleg nincsenek, és a felszabadulás után — néhány átmeneti jellegű kivételtől eltekintve — nem is voltak konzulátusok. A konzuli feladatokat a budapesti diplomáciai képviseletek konzuli képviseletei látják el. Az, hogy Magyarországon a fővároson kívül nincsenek konzuli állomáshelyek, a velünk szerződő államok szempontjából feleslegessé tette a legnagyobb kedvezmény kikötését a konzulátusok létesítésével kapcsolatban. A diplomáciai képviseletek konzuli osztályainak, illetve a konzuli funkciókat ellátó diplomatáknak diplomáciai mentességük van. A Magyarországon végezhető konzuli funkciók terjedelme ugyancsak nem indokolta a velünk szerződő államok szempontjából a legnagyobb kedvezmény igénylését, annál kevésbé, mert erről csak azonos jellegű ellentétes kikötés ellenében lehetett volna szó. A következőkben áttekintem a kétoldalú konzuli szerződések típusait a bennük me- valósított viszonosság szempontjából. Ez a kis kitérő hasznos lehet a mai szerződés- kötési gyakorlatunk jellegének megvilágítására. 3. A konzuli szerződésekben biztosított viszonosság típusai a) Az anyagi viszonosság Általában minden konzuli szerződés tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek bizonyos vonatkozásokban bizonyos jogokát biztosítanaka szerződő államoknak, konzulátusaiknak, a konzuli személyzetnek. Például a felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy egymás konzuli tisztviselőit bizonyos keretekben vagy esetleg teljesen mentesítik a fogadó állam joghatósága alól. Az ilyen kölcsönös ígéret anyagi viszonosságot hoz létre a két szerződő állam között. A kölcsönösen biztosított előnyök határozottak, és ha a szerződés másként nem rendelkezik, vagy nem tartalmazza a legnagyobb kedvezmény kikötését, pro és kontra azonos terjedelműek, és függetlenek attól, hogy a felek más államoknak, azok konzulátusainak biztosítanak-e kedvezőbb elbánást vagy nem. 79
