Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Szanakojev, S. P. - Kapcsenko, N. I.: A szocializmus külpolitikájának elméletéről
társaság, Magyar Tanácsköztársaság, Mongólia, Spanyol Köztársaság). A Szovjetunió és a népi demokratikus országok kapcsolatainak gazdagodását a szerzők időrendben szemléltetik. Rámutatnak a dialektikus kölcsönhatásra a belső szocialista építőmunka előrehaladása és a szocialista országok egymás közti kapcsolatának fejlődése között, bár — nyilván terjedelmi okoból — nem jut hely azoknak a konkrét — jórészt objektív, strukturális jellegű gazdasági — problémáknak a bemutatására, amelyek leküzdésével vezetett az út az együttműködés magasabb szintjére. Ami a mai, immár magas szintű együttműködés továbbfejlődésének útját illeti, a könyv utal a nehézségekre, a technika jellegű vagy egyszerűen a helyi sajátosságokból fakadó problémákra. A szerzők a szocialista országok együttműködését — a gazdasági együttműködést is — társadalmi, politikai oldalról tárgyalják. Rámutatnak a pártközi együttműködés különleges fontosságára, ami a szocialista világ politikai mechanizmusában és a nemzetközi kapcsolatok terén is a fő mozgató és irányító erő. A proletár internacionalizmus elve így a szocialista nemzetközi kapcsolatok általános fő elve, és az ekörül kialakult ideológiai vita igen nagy horderejű. Szanakojev és Kapcsenko rámutatnak az ideológiai támadásnak arra az új mozzanatára, hogy a szocialista országoktól látszólag a szocialista elveket kérik számon — burzsoá oldalról. Nem hunynak szemet a szerzők a szocialista, illetve haladó erők soraiban folyó ideológiai viták fölött sem. Minden vonatkozásban a szocialista országok egységének erősítése mellett foglalnak állást. A gyakorlati egység mellett érvelve leleplezik a „korlátozott szuverenitás” burzsoá ideológiai tételét. Cáfolják, hogy a szocialista országok alapvető nemzeti és nemzetközi érdekei nincsenek összhangban. Sorra veszik az utóbbi tíz esztendő során a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni ideológiai támadások, propagandaakciók érvanyagát, és szembeállít- ák ezekkel az ismert marxista-leninista állásfoglalásokat. A könyv negyedik fejezete a szocialista internacionalizmussal és a békés egymás mellett éléssel foglalkozik. A proletár internacionalizmus mint a szocialista külpolitika legfőbb elve alapvetően a proletár osztálybázison hat, de jelentősen motiválja a szocialista külpolitikát a nemzeti felszabadító mozgalmak irányában is. A könyv részletesen foglalkozik az alapelv evolúciójával, gazdagodásával, a szocialista internacionalizmus kialakulásával, ami nem más, mint a proletár internacionalizmus megjelenési formája a szocialista államok közötti kapcsolatokban. Hangsúlyozzák: a proletár internacionalizmus a maga talaján objektív jellegű, hiszen egyrészről a munkásmozgalom — és értelemszerűen a szocialista állam — osztályjellegéből fakad, másrészt az osztálycélok megjelenési formája. A szerzők gazdagon idéznek a klasszikusok internacionalizmusra vonatkozó megállapításaiból annak bizonyítására is, hogy a proletariátus nemzetközisége egyáltalán nem nemzetietlenség. A marxizmus—leninizmus nem ignorálja a nemzeti tényezőt, hiszen igazi internacionalizmus, nemzetköziség csak nemzetek közötti vonatkozásban kaphat reális tartalmat. Az internacionalizmus konkrét megnyilvánulásai változnak — szögezik le a szerzők —, de osztálytartalma, az osztály- jellegű célok követése megmarad. E kérdés kapcsán visszatér a könyv a nemzeti és a nemzetközi motívumok kapcsolatára a társadalmi fejlődésben és leszögezi, hogy a szocializmus kivívására irányuló harcban egyszerre ölt testet a nemzeti és a nemzetközi érdek. A nemzetközi érdek nem egyszerűen a nemzeti érdekek summázata, de a proletár osztályérdekek alapján felfogott nemzeti érdek olyan dialektikus kapcsolatban van a nemzetközi érdekkel, melyben a harmónia a részkérdések vonatkozásában is megteremthető. Nem kerülik ki a szerzők a legutóbbi időszak olyan vitatémáit, mint pl. a proletár internacionalizmus összefüggése a Szovjetunióhoz fűződő viszonnyal. A világméretű szocialista forradalomban született első proletárállam helyzetét szükségképpen különleges vonások jellemzik a nemzeti és a nemzetközi érdekek vonatkozásában, érvel a könyv. Mi125
