Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Köves Vince: Az ENSZ Közgyűlésének 32. ülésszaka
lémái, ezen belül a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltása, a teljes atomcsend megvalósítása kapták. Az utóbbival kapcsolatban jelentős szovjet kezdeményezésre került sor, amelynek alapján reális közelségbe került a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek betiltásának ügye. Rendkívül pozitív visszhangot váltott ki L. I. Brezsnyev 1976. november 2-i bejelentése, miszerint a Szovjetunió kész meghatározott időszakra beszüntetni a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket és erről szerződést kötni az Egyesült Államokkal, valamint Angliával, és hogy hajlandó a moratóriumot kiterjesztem a békés célú nukleáris robbantásokra is. Az ülésszak határozatot fogadott el a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes tilalmáról. A határozat elismeréssel méltatja a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia reményét, hogy rövidesen sikerül megállapodást elérni. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szintén nagy figyelmet váltott ki. A felszólalók többsége az 1968-ban megkötött atomsorompó-egyezmény megerősítése mellett lépett fel, követelve a távol maradt államok csatlakozását az egyezményhez. A fejlődő országok nem jelentéktelen része egyre türelmetlenebbül lépett fel a nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmakkal szemben. Ennek kapcsán két kérdést emeltek ki: a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok nem teljesítik az 1963. évi atomcsend- egyezményben és az 1968. évi atomsorompó-egyezményben vállalt nukleáris leszerelési kötelezettségeiket, és keveset tettek a nukleáris energia békés célú felhasználásának elősegítésére a nemzetközi együttműködés keretében. Többen hangsúlyozták, hogy a nukleáris fegyverek megszerzése számos állam számára immár csupán politikai döntés kérdése. A leszerelési kérdések vitájában több felszólaló foglalkozott a neutronbombával kapcsolatos amerikai tervekkel. Ellenezték az új fegyver bevezetését, és rámutattak, hogy az a fegyverkezési verseny újabb szakaszához vezethet. Nem történt érdemi előrehaladás az új típusú tömegpusztító fegyverek, fegyver- rendszerek betiltásának kérdésében. Az erre vonatkozó javaslat a Szovjetuniótól származik, a szovjet küldöttség ezt még 1974-ben, a Közgyűlés 29. ülésszakán terjesztette elő. Bár a javaslat széles körű támogatást kapott, a nyugati hatalmak ellenállása meghiúsította az előrehaladást mind a Közgyűlésen, mind a genfi Leszerelési Bizottságban, ahol 1976 óta szakértői csoport is foglalkozik a kérdéssel. A nyugati hatalmak változatlanul elzárkóznak egy átfogó egyezmény megkötése elől. A biológiai és toxinfegyverek gyártásának tilalmáról és a meglevő készletek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése óta e téren az első számú megoldásra váró kérdés a vegyi fegyverek gyártásának tilalmáról és a meglevő készletek megsemmisítéséről szóló szerződés kidolgozása és elfogadása. A kérdésről folytatott vita a folyamatban levő szovjet—amerikai tárgyalások hatására viszonylag nyugodt hangvételű volt, de erősödött a szerződés mielőbbi kidolgozására és megkötésére irányuló követelés. A kérdésben elfogadott határozat sürgősségi alapon kéri fel a genfi Leszerelési Bizottságot a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának tilalmáról és a felhalmozott készletek megsemmisítéséről szóló nemzetközi szerződés kidolgozására. A leszerelési kérdések vitája számos új elemet hozott, amelyek alapján határozatok elfogadására is sor került. Pozitív fejleményként értékelhető, hogy növekvő érdeklődés ILZ
