Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Köves Vince: Az ENSZ Közgyűlésének 32. ülésszaka
nyilvánul meg a leszerelés és a gazdasági fejlődés összefüggései iránt. A kérdésben az észak-európai államok által beterjesztett és egyhangúlag elfogadott határozati javaslat alapján a főtitkár kormányszakértői csoportot bíz meg a kérdésről szóló tanulmány elkészítésére. Egy másik határozat alapján tanulmány készül a nemzetközi béke és biztonság, valamint a leszerelés összefüggéseiről. A belga küldöttség javaslata alapján a Közgyűlés határozatot fogadott el a leszerelés regionális aspektusairól. Az ENSZ Közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó 1978. május—júniusi rendkívüli ülésszakával összefüggő kérdésekről folytatott vita alapja a rendkívüli ülésszak előkészítő bizottságának jelentése volt. A vita a jelenlegi helyzet értékelésére a leszerelési tárgyalások elveire, a leszerelési akcióprogramra és végül a leszerelési tárgyalások mechanizmusára összpontosult. Afejlődő és el nem kötelezett országok olykor hajlanak arra, hogy szinte teljes mértékben negligálják az eddig elért, bár kétségtelenül szerény, leszerelési eredményeket. A leszerelés terén a fejlődő és el nem kötelezett országok az ENSZ szerepének fokozását hangsúlyozták. A leszerelési akcióprogrammal kapcsolatban pozitívumként állapítható meg, hogy az országok túlnyomó többsége realisztikusan és rugalmasan közelítette meg a kérdést. Ez azt a felismerést tükrözi, hogy a legszebb célkitűzések és legrövidebb határidők, legyenek bármily tetszetősek is, ha elmaradnak a realitásoktól, inkább ártanak, mint használnak a leszerelés ügyének. A leszerelési tárgyalások mechanizmusa kérdésének tárgyalása előrevetítette, hogy ez a probléma fontos szerepet kap majd a rendkívüli leszerelési ülésszakon. A genfi Leszerelési Bizottság tevékenységével kapcsolatban számos ország vetette fel a szovjet—amerikai társelnöki intézmény megszüntetésének, az elnökség és a tagság rotációjának, valamint a bizottság esetleges kibővítésének kérdését. A rendkívüli ülésszakkal kapcsolatos előkészítő bizottság még két ülést tart 1978- ban. Ezeken kell kidolgoznia a rendkívüli ülésszak elé terjesztendő dokumentumokat. Döntenie kell arról, hogy ezekbe miként építik be azokat a kérdéseket — szám szerint tizenegyet —, amelyeket a Közgyűlés 32. ülésszaka a rendkívüli ülésszak elé utalt. Végül, de nem utolsósorban az előkészítő bizottságnak kell javaslatot kidolgoznia a rendkívüli ülésszak szervezeti felépítésére és kereteire. Néhány nemzetközi válsággóc A ko^ei-keleti kérdés és annak számos vonatkozása fontos helyet foglalt el az ülésszak munkájában. Szadat egyiptomi elnök jeruzsálemi látogatása jelentős mértékben megzavarta a kérdés rutin jellegűnek induló vitáját. Az arab delegátusok több nyugati küldöttség, általában a szocialista küldöttségek kivételével a delegációk többsége—részben az intsrukciók hiánya miatt — csak igen óvatosan és közvetve reagált az új helyzetre. Az arab államok egy része, mindenekelőtt Szíriaés Irak, élesen elutasította és elítélte az egyiptomi elnök akcióját, azt az arab országok egysége megbontásaként és az izraeli pozíciók erősítéseként értékelték. A nyugati tőkés államok helyeselték és támogatták Szadat kezdeményezését. A szocialista országok kifejtették következetes álláspontjukat, miszerint a 113
