Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: Harminc éves a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
zalom légkörének megteremtését. Hazaárulónak minősítette, rágalmazta a magyar demokratikus erőket. Üjra viszályt akart szítani Magyarország és Románia között. Megpróbálta meghamisítani vagy tagadni azokat az eredményeket, amelyeket a Román Kommunista Párt és a demokratikus kormány elért a nemzetiségek helyzetének rendezésében. A Magyar Kommunista Párt visszautasította ezeket a támadásokat, és hitet tett a két nép barátsága mellett. Az MKP 1946 szeptemberében megtartott III. kongresszusán kiállt a szomszédos országokkal való jó viszony kialakítása mellett. A magyar—román kapcsolatok alakulásával külön foglalkozott, és elismerte a Groza-kormány érdemeit. A kongresz- szuson részt vevő román küldöttség képviselője felszólalásában hitet tett a két nép barátsága mellett. A hivatalos kapcsolatok kialakulása. Az 1947-es év lényeges fordulatot hozott a kapcsolatok alakulásában. Mindkét ország belpolitikai küzdelmében a demokratikus erők kerekedtek felül. Magyarországon az augusztusi választások meghozták a kommunisták, illetve a demokratikus erők teljes győzelmét. Romániában decemberben felszámolták a monarchiát, és kikiáltották a népköztársaságot. Ezzel megteremtődtek a még szorosabb együttműködés feltételei. Az államközi kapcsolatok kialakításához szükséges diplomáciai kapcsolatokat 1947 novemberében vettük fel, bár a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke már 1946 júliusában közölte a magyar kormánnyal, hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország felvegye a diplomáciai kapcsolatot Romániával és Bulgáriával. 1947. április végén Groza miniszterelnök vezetésével 80 tagú román kormányküldöttség látogatott Magyarországra. A Magyar—Román Társaság által rendezett Román Kultúra Hete adott alkalmat a látogatás megszervezésére. Petru Groza miniszterelnököt Tildy Zoltán köztársasági elnök hívta meg. A két nép történelme során ezúttal látogatott első ízben Magyarországra román államfő. A román küldöttségben számos neves személyiség kapott helyet: Mihail Sadoveanu író, a román nemzetgyűlés elnöke, Octavi- an Liveseanu tájékoztatásügyi, Ion Pás művészetügyi és Emil Bodnaras államminiszterek, Badescu tábornok, Kernbach egyetemi tanár, Victor Eftimiu, a nagy román költő, Andrieu zeneszerző és sok más művész és író, köztük a romániai magyar irodalmi és kulturális élet olyan képviselői, mint Gaál Gábor, Kós Károly, Nagy István, Csőgör Lajos. A Román Kultúra Hetének számos rendezvénye közül a legkiemelkedőbbek voltak: a képzőművészeti, népművészeti és könyvkiállítások, a magyar—román művészest a Nemzeti Színházban, román szerző darabjának bemutatása a Madách Színházban. Szakmai megbeszélésekre került sor írók, újságírók, pedagógusok, mérnökök, orvosok és színészek szakszervezeteiben és szövetségeiben. Ünnepélyesen felavatták a Mocsáry Lajosról elnevezett kollégiumot, amely a magyar—román barátság szimbólumává vált azáltal, hogy a két ország diákjai együtt laktak, együtt tanultak benne. A román politikusok több alkalommal találkoztak és tárgyaltak a magyar politikai vezetőkkel, többek között a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjaival. A látogatás jelentőségéről szólva Groza így nyilatkozott: „Örömmel és szeretettel léptünk a magyarok földjére ... ez a művelődési kapcsolat alkalom lesz arra, hogy a két 106
