Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: Harminc éves a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
nép minél jobban megismerje egymást. Ez a látogatás határkő lesz a két nép történetében. A demokrácia tárgyi adottságot teremtett ahhoz, hogy a sötét múlt vissza ne térjen. Munkánk, ha nehéz is lesz, de eredményekre vezet: egymásra talál majd a román és a magyar nép.” A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólva rámutatott: „A háború nyomán vállainkra óriási gazdasági terhek nehezednek. Ezek megoldása nem lehet más, mint a minél szorosabbá váló gazdasági együttműködés.” Nagy Ferenc a következőképpen értékelte a látogatást: „az a lépés, amelyet Groza miniszterelnök a magyar határ átlépésével megtett, útmutatás lesz Délkelet-Európa népei számára az együttműködésre”. A román kormányküldöttség látogatása után 1947 folyamán egyre szorosabbá váltak Magyarország és Románia kapcsolatai. Elsősorban a társadalmi és a kulturális kapcsolatok erősödtek. Több író- és művészcsoport látogatott el egymás országába. A háború utáni nehéz években a román nép által nyújtott humanitárius gesztusok viszonzásaként most az aszály sújtotta Romániából mi láttunk vendégül 3 hónapos nyaralásra nagyszámú gyermekcsoportokat. A Nemzeti Segély élelmiszer-segélyakciót szervezett Románia lakosságának megsegítésére. 1947. november elsejével hivatalosan diplomáciai kapcsolatot létesítettünk Romániával, a politikai missziókat kölcsönösen követségekké alakítva át. Ezzel helyreállt a két ország között a normális diplomáciai viszony. A Magyar Kommunista Párt 1947 őszén kormányzati feladatként jelölte meg, hogy Magyarország barátsági szerződést kössön Jugoszláviával és Romániával. A szerződés megkötését fontos diplomáciai lépések előzték meg. 1947. november 22-én Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével magyar kormány- küldöttség utazott Bukarestbe, amely viszonozta a Petiu Groza vezette román küldöttség 1947. április 29. és május 6. közötti budapesti látogatását. A magyar kormányküldöttség tagjai voltak Molnár Erik külügyminiszter, Ortutay Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter, Riesz István igazságügyminiszter. A tárgyalásokon részt vettek a koalíciós pártok képviselői; Révai József a Magyar Kommunista Párt, Marosán György a Szociáldemokrata Párt, Szentiványi Lajos a Független Kisgazda Párt, Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt részéről. A magyar küldöttség tagjai tárgyalásokat folytattak román partnereikkel a két felet kölcsönösen érintő problémákról. A magyar delegáció romániai látogatása fontos láncszeme volt annak a békepolitikának, amelyet a demokratikus kormányok folytattak Kelet-Európábán. Az utazás közvetlen célja a két ország közötti kulturális egyezmény megkötése volt, amelynek előkészítése a különböző vegyes bizottságokban már hónapok óta tartott. A tárgyalások során a kulturális egyezmény mellett szóba került a két országot érintő valamennyi politikai és gazdasági kérdés is. A látogatás során aláírt magyar—román kulturális egyezmény történelmi nevezetességű okmány. Kimondta, hogy a két kormány a tudományos, irodalmi, művészeti, tan- ügyiés általábanmindenfajta kulturális megnyilvánulás közös elismerésén keresztül igyekszik a baráti kapcsolatokat elmélyíteni. Az egyezményben mindkét fél kötelezettséget vállalt, hogy a legmesszebbmenőkig támogatni fogja a másik fél nemzetiségéhez tartozó és saját országában élő népesség mindennemű kulturális, tudományos, saját anyanyelvű 107
