Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: Harminc éves a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
Magyarország kivitelének 50 százaléka mezőgazdasági termékekből állt, Romániát ugyanis ezekben az években súlyos aszály sújtotta. Ezenkívül a magyar export a román petróleumipar számára nélkülözhetetlen berendezéseket, továbbá alumíniumot, ásványi termékeket, villanyégőket, orvosi eszközöket, gyógyszert, festékanyagokat, salétromot tartalmazott. Romániából fűrészárut, gömbfát, üvegárut, marószódát, sót, kenőolajat, ammóniákszódát importáltunk. A gazdasági kapcsolatok alakulásának egyik jelentős eseménye volt a Debrecen fel- szabadulásánakelsőévfordulójánrendezetthelyi vásár és kiállítás. Ezt a vásárt a magyar— román barátság és közeledés jegyében rendezték meg. Magyar kezdeményezésre a román kormány elrendelte a vásár idejére a formalitások és megkötöttségek nélküli határ- átlépés engedélyezését, és a román kiállítók vámmentesen vehettek részt a vásáron. A vásár idején Debrecenbe érkeztek a magyar és a román kormány képviselői, és itt alakították meg a Magyar—Román Kereskedelmi Kamarát. 1945 decemberében a két ország közlekedésügyi miniszterei rendezték a két ország között függőben levő közlekedési és hírközlési kérdéseket. A politikai és társadalmi szerveretek kapcsolatai. Az 1945-ös év folyamán fokozatosan kiépült a politikai és társadalmi szervezetek között az együttműködés. Ezeknek a szervezeteknek a képviselői ellátogattak egymás országába és egyengették a kapcsolatok erősítése felé vezető utat. A romániai Ekés Front meghívására már 1945 nyarán magyar küldöttség látogatott Romániába. Különböző szakszervezeti és nőszövetségi delegációkat hívtak meg kölcsönösen. Megszervezték a magyarországi gyerekek romániai nyaral- tatását 1945—1946-ban, majd 1947—1948-ban romániai gyerekek nyaralhattak magyar családoknál. Az akcióban több ezer gyermek vett részt. Egészségügyi egyezményt kötöttünk, amelynek keretében megszervezték az egészségügyi szakemberek tapasztalat- cseréjét, a két fél gyógyszerküldeményeket juttatott el egymásnak. Közös akciót folytattunk a járványos betegségek ellen, segítettük a hadifoglyok hazatérését. A társadalmi szervezetek közül a közlekedésben nagy szerepet játszott az 1945 szeptemberében megalakult Magyar—Román Társaság. Elnöke Kodály Zoltán volt, és számos neves személyiség, író, művész, tudós tevékenykedett soraiban, akiket nem kötött semmiféleelőítélet,és azaddigiellenséges viszonyt őszinte barátságra szerették volna felváltani. A közeledés előfeltételének tekintették egymás jobb megismerését, és ehhez elsősorban a kultúra eszközeit vették igénybe, a nyelv, az irodalom, a művészet és a floklór kölcsönös megismertetését, megszerettetését tűzték ki célul. A Társaság könyvtárakat létesített, nyelvtanfolyamokat szervezett, kiállításokat rendezett, folyóiratot jelentetett meg — Délkelet címmel Budapesten és Keleti Kapu címmel Debrecenben. Jeles román irodalmi és drámai műveket fordítottak le magyarra, jelentettek meg, illetve mutattak be színházainkban. Megindultak a művészek, tudósok kölcsönös látogatásai. A két ország haladó erőinek a közeledést szolgáló erőfeszítéseit a magyar és a román reakció minden erejével meg akarta akadályozni. A magyar reakció az 1945-ös választások után fordulatot akart elérni a magyar külpolitikában is. A támadás a magyar békeszerződés tárgyalásának időpontjában bontakozott ki teljes erejével. A reakció a régi nacionalista szenvedélyek felkorbácsolásával igyekezett megnehezíteni a kölcsönös bi105
