Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: Harminc éves a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
parasztoknak is biztosított földet. Az államilag elismert és fenntartott magyar nyelvű elemi, közép- és felsőfokú intézetek támogatásával a kormány biztosítani igyekezett a magyarság gyermekeinek anyanyelvű oktatását. Kolozsváron magyar tannyelvű állami tudományegyetemet létesítettek bölcsészeti, jogi és közgazdasági, valamint természettudományi, orvosi és gyógyszerészeti karral. Állami magyar színházak és zeneakadémia nyitotta meg kapuit. Nagy számban jelentek meg könyvek és sajtótermékek magyarul. Az államapparátus demokratizálódásával együtt nőtt a közéletben részt vevő és dolgozó magyarok száma is. A kapcsolatok alakulása. A felszabadulás után az államközi kapcsolatok aszerint javultak, amilyen mértékben erősödött a demokrácia a két országban. Habár a békeszerződés aláírásáig a két ország nem rendezhette önállóan államközi kapcsolatait, viszonyuk 1945 végéig kedvezően alakult. A kezdeményezések jó része román oldalról indult el, és ebben oroszlánrészt vállalt Groza kormányfő, aki minden fórumon hangot adott együttműködési készségének. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter, utalva Groza nyilatkozataira, kijelentette: ,,a magyar kormány nagyra értékeli a román kormány kezdeményezését és élni fog a jó viszony megteremtésének lehetőségével”. Révai József az MKP sajtóorgánumában, a Szabad Népben méltatta a román közeledést: ,,Groza Péter román államfő testvéri jobbot nyújt Magyarországnak”. Magyarország és Románia között az első politikai jellegű megállapodást 1945. október 17-én írták alá Budapesten. A megállapodás szerint a két kormány kölcsönösen kicseréli, illetve kiadja a háborús bűnösöket. A kapcsolatok rendezésének korai dátuma volt 1945. július 28-ika, amikor a két ország hadseregének képviselői ültek össze Ártánd község határőrlaktanyájában, ahol a határőrséggel kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatták meg. Gazdasági kapcsolatok. A gazdasági együttműködés is jóval korábban megindult Romániával, mint a többi szomszédos országgal. Ennek oka, hogy a két világháború között e két ország jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolított le. Ebben az időszakban Magyarország faimportjának mintegy 50—60 százalékát, sóimportját teljes egészében Romániából szerezte be, jelentős, évi 200—250 ezer tonna nyersolajat vásárolt Romániától. A magyar szállítások 40—50 százalékban kohászati termékekből (hengerelt acél és cső), továbbá gépekből és könnyűipari termékekből álltak. A felszabadulás után a kölcsönös forgalom kisebb kompenzációs ügyletek formájában korán megindult, és ebbe az akkor még magánkézben levő cégek és vállalatok is bekapcsolódtak. 1945 júliusában megkötöttük az első ideiglenes árucsere-forgalmi egyezményt. Ez az egyezmény olyan áruféleségek szállítását irányozta elő, amelyekre a másik országnak a legnagyobb szüksége volt, és a szállító fél rendelkezett megfelelő tartalékokkal. Magyarország üveget, fát, sót, kenőolajat, fűrészárut és kerámiát kapott Romániától, cserében gyógyszert, alumíniumot és faipari berendezéseket szállított. A továbbiakban Magyarország építőanyagokat kapott Romániától kész- és félkészgyártmányokért, mezőgazdasági és erdőipari gépekért, valamint mezőgazdasági termékekért cserében. Ezek a szállítások lehetővé tették, hogy a két ország egymástsegítve küzdje le a háborús pusztítás okozta nehézségeket és kezdje el az újjáépítést. Az 1946 áprilisában megkötött külkereskedelmi egyezmény értelmében 104
