Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: Harminc éves a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
katonai egységek átálltak a szovjet csapatokhoz. A román katonák a szovjet csapatok oldalán harcolva megtisztították Románia Kárpátokon túli területét, részt vettek Erdély felszabadításában, majd hozzájárultak Magyarország és Csehszlovákia felszabadításához is. Hadműveleti szempontból a 2. Ukrán Hadsereg parancsnoksága alatt harcoltak. A Sztójay vezette magyar kormány az 1944. augusztus 23-i bukaresti események miatt 24-én megszakította a diplomáciai kapcsolatot Romániával, felfüggesztve a távíró- és távbeszélőforgalmat is. így tehát Magyarország és Románia hadiállapotban állt egymással 1945. január 20-ig, a magyar fegyverszüneti egyezmény megkötéséig. A kapcsolatok kialakításának és az együttműködés kiépítésének első szakaszában a legfőbb feladat az ellenséges viszony felszámolása és a vitás kérdések rendezése volt. Románia részvétele Magyarország felszabadításában hozzájárult ahhoz, hogy végleg megszűnjék a két egymás mellett élő nép mesterségesen szított ellentéte. A Magyarországon harcoló román katonák és a lakosság között a legtöbb helyen jó viszony alakult ki. A román csapatok segítséget nyújtottak a demokratikus rendőrség és a közigazgatás megteremtésében. Több magyar városban a lakosság soraiból önként indult el az elesett román katonák sírjainak ápolási akciója. Az 1944 decemberében megalakult magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány első nyilatkozatában a legsürgősebb feladatának tekintette, hogy fegyverszünetet kössön a Szovjetunióval és mindazokkal az országokkal, amelyekkel Magyarország hadiállapotban volt, és igyekezett jószomszédi viszonyt és szoros együttműködést teremteni a környező demokratikus országokkal. Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeiről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, és hatályon kívül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely csehszlovák és román területek Magyarországhoz való csatolására vagy bekebelezésére vonatkoztak. A Szövetséges Hatalmak érvénytelenítették az Erdélyt megosztó bécsi döntést. Románia a demokratikus kibontakozás útján. Az új történelmi helyzet számos új problémát vetett fel a két ország között. Ahhoz, hogy Erdély kérdése a megnyugvás útjára tért, nagyban hozzájárultak az új Románia demokratikus pártjainak és kormányának intézkedései. A Román Kommunista Párt 1944. szeptemberi programjavaslatában az or- szág demokratikus átalakítására vonatkozó javaslata mellett fő helyet foglaltak el a nemzetiségellenes törvények hatályon kívül helyezésére és az új külpolitikai orientációra tett javaslatai. Románia demokratikus érzelmű magyarsága kifejezte együttműködési törekvését az ország többi demokratikus erőivel. Az 1945. március 6-án hatalomra került dr. Petru Groza vezette új demokratikus kormány első intézkedései közé tartozott Erdély kérdésének, illetve a magyar lakosság problémáinak a rendezése. Groza miniszterelnök Sztálin marsallhoz küldött levelében garanciát vállalt: „a román kormány és közigazgatás Erdélyben gondoskodni fog az Erdélyben lakó nemzetiségek jogainak védelméről, és tevékenységét az egyenlőség, a demokrácia és az egész lakossággal való igazságos kap- csolatokelve alapján fogja irányítani”. A Groza-kormány biztosította a nemzetiségek jog102
