Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 2. szám - ESZMECSERE - Bognár Gyula: Internacionalizmus és szocialista külpolitika
BOGNÁR GYULA Internacionalizmus és szocialista külpolitika Korunk ideológiai küzdelmeiben számos, korábban már tisztázott kérdés körül lobban fel ismét a vita. Letűnt eszmék gyakran újraélednek elsősorban azért, mert tovább él táptalajuk: a kispolgárság. Természetesen közvetlenebb okok is szerepet játszanak, mint például a világméretű osztályharc feltételeinek megváltozása, vagy az, hogy a társadalmi harcokba állandóan újabb tömegek, új nemzedékek kapcsolódnak, amelyek még nem szerezték meg a szükséges történelmi tapasztalatokat. Ezekkel a körülményekkel mindig számolni kell, ami szükségessé teszi az új jelenségek elemzését csakúgy, mint az osztályharc tapasztalatainak vizsgálatát, általánosítását, összevetését a korábbi tapasztalatokkal. Ez akkor sem mellőzhető, ha ideológiailag nyilvánvaló egy-egy állásfoglalás vagy koncepció hibája, káros vagy ellenséges volta. Elemzés és vita helyett a puszta elutasítás általában nem elegendő. Jó néhány időszerű ideológiai kérdésre ráillenek a fentiek. Az osztályharc nemzeti és nemzetközi követelményeinek kapcsolata, a szocialista építőmunka nemzeti és nemzetközi vonatkozásai, a világméretű forradalmi folyamat dialektikája, különösen a szocialista világhoz, a Szovjetunióhoz fűződő viszony vagy — elvi síkon vizsgálva ezeket a kérdéseket — az internacionalizmus tartalma, szerepe — mindezek a napjainkban folyó ideológiai küzdelem olyan kérdései, melyekre a történelem korábban már választ adott, ám bizonyos konkrét körülményekből kifolyólag ismét felmerülnek. Nincsen olyan politikai áramlat, szervezet, amely igényt tart arra, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom részének tekintsék, s ugyanakkor nyíltan fellépne az internacionalizmus ellen. Vita folyik azonban az internacionalizmus mai tartalmának és funkciójának értelmezéséről. Több helyen is megfogalmaztak olyan nézeteket, melyek szerint az internacionalizmus korábbi és jelenlegi funkciója között lényegbeli eltérés van. Az internacionalizmus egyrészt elméleti, világnézeti kérdés, másrészt a gyakorlatban a szolidaritás megnyilvánulása. Az internacionalizmus kérdésében kialakuló nézeteltérések nem korlátozódnak tehát csak elméleti térre, hanem gyakran közvetlenül kapcsolódnak a napi politikához. Természetes, hogy leginkább a szocialista külpolitikát érintik. 108
