Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Az első magyar-szovjet barátsági szerződés 30. évfordulójára
8. RÉSZLET DR. MOLNÁR ERIK KÜLÜGYMINISZTERNEK A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÉLYNYÚJTÁSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA ALKALMÁBÓL A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓK SZÁMÁRA TARTOTT SAJTÓÉRTEKEZLETEN ELHANGZOTT NYILATKOZATÁBÓL7 1948. február 25. . . .Boldizsár Iván államtitkár: Ha vannak kérdések, a miniszter úr válaszolni fog azokra. Varannai: Szabad megkérdeznem, hogy a jóvátétel kérdése szóba került-e a moszkvai megbeszéléseken? Dr. Molnár Erik: Erről akartam beszélni, de átugrottam a gondolatmenet közben. Akartam beszélni a segítőkészségnek, a barátságnak és együttműködésnek azokról a megnyilvánulásairól, amelyek a szovjet—magyar viszony alakulását a felszabadulás óta végigkísérték. Akartam beszélni arról, hogy Budapest felszabadulása után a szovjet hadsereg volt az, amely Budapest éhező népének élelmiszert adott, és itt kapcsolódik ez a kérdés a jóvátételi kérdéshez. Nem akarom most felsorolni az összes segítséget, amit a Szovjetuniótól kaptunk. Csak a közelmúltban történt, hogy a Szovjetunió — tekintettel a rossz magyarországi termésre — hozzájárult ahhoz, hogy az 1947. évben esedékes jóvátételi gabonaszállítást elhalasszuk az 1948—1949. gazdasági évre. És ugyancsak a közelmúlt eseménye az is, hogy a Szovjetunió hozzájárult a jóvátételi árak felemeléséhez, ami bizonyos szállítási könnyítésekkel együtt az összes jóvátételi tehernek mintegy 20%- kal való csökkentését jelenti. Ezen túlmenőleg most a jóvátételről nem tárgyaltunk . . . Ádám: Szabad megkérdeznem a külügyminiszter urat: mi a Szovjetunió véleménye a magyar demokratikus fejlődésről, és hogyan értékeli ennek eredményeit? Dr. Molnár Erik: Erre már feleltem. A Szovjetunióban a legjobban azt a két alaptényt értékelik, hogy Magyarországon a földbirtokreformmal megszüntettük a nagybirtokok hatalmát és az államosítási rendszabályokkal megszüntettük a monopoltőkének anyagi hatalmát, és ezzel biztosítékot nyertünk a jövőre nézve abban a tekintetben, hogy a nagybirtokos és nagytőkés körök a magyar politikának alakulását és fejlődését soha többé nem befolyásolhatják. Szatmári: Ha szabad megkérdeznem a miniszter urat: Mi a jelentősége annak, hogy a Szovjetunióval megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés második paragrafusának szövege lényegesen eltér a Jugoszláviával és Romániával megkötött szerződés szövegétől? Dr. Molnár Erik: Nem vagyok meggyőződve, hogy az eltérés lényeges. Inkább formulázási eltérés lehet. Szatmári: A szerződés-szöveg más. Dr. Molnár Erik: Ott „minden harmadik államról” van szó. A „minden harmadik állam” 110
