Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Az első magyar-szovjet barátsági szerződés 30. évfordulójára
ma a világpolitikai helyzetben csak a feltámadó Németország anyagi hatalmára támaszkodva léphetne fel, úgy hogy lényegileg mégis csak formulázásról van szó, tényleg másként való meg- formulázásról. Azt hiszem, elég világosan fejezem ki magam. A mai nemzetközi helyzetben olyan imperialista támadás, amely nem hasznosítaná Németország anyagi segítő forrásait és politikai erőforrásait: nem képzelhető el. Szatmári: Vannak olyan nagyhatalmak, amelyek nincsenek rászorulva Németország erőforrásaira. Dr. Molnár Erik: Rá vannak szorulva. Én így ítélem meg és a Szovjetunió is így ítéli meg, hogy a világbékét fenyegető veszély Németország közreműködő bekapcsolása nélkül nem képzelhető el, nem reális. Szatmári: Köszönöm . . . Gömöri: Bár részben erre is történt utalás a Szatmári kollégám kérdésére adott válaszban, meg tudná-e mondani a miniszter úr: hogyan ítélik meg általánosságban a Szovjetunióban az imperialista körök háborús fenyegetéseit? Dr. Molnár Erik: A Szovjetunióban az emberek dolgoznak, hisznek a saját munkájuk eredményességében, hisznek a saját jövőjükben, hisznek a békében, a saját erejükben és abban, hogy ezt a békét fenn tudják tartani. Semmiféle háborús pániknak vagy háborús izgalomnak semmi nyomát nem lehet látni, szemben azzal a háborús hisztériával, amellyel a közelmúltban egyes nyugati államokban találkozni lehetett. Ez a tény szembetűnő és megállapítható jelenség. A teljes nyugalom és a teljes meggyőződés a békés munka lehetőségében és abban, hogy a békés munka feltételei biztosítva vannak . . . MNK KÜM L. — gyorsírói jegyzőkönyv. Hl
