Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 4. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Vlagyimir Kudrov: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a két szemben álló társadalmi rendszer gazdasági versenye

sőt kissé csökkentek is.25 Mindez kétségtelenül azzal függ össze, hogy erősödött az in­tenzív tényezők hatása országunk gazdasági fejlődésében. Mindamellett ez a folyamat még távolról sem bontakozott ki teljesen: arról van szó, hogy határozottabban kell átorientálni a Szovjetunió népgazdaságának fejlődését a termelés intenzifikálására. S a szovjet állam jubileuma jó alkalom arra, hogy még egyszer visszatérjünk ezekhez a problémákhoz. Lenin, mint ismeretes, azt mondotta, hogy a jubileumokról való meg­emlékezésnek az a legjobb módja, ha a még meg nem oldott kérdésekre összpontosí­tunk, újabb feladatokat tűzünk ki, és lankadatlanul törekszünk megoldásukra. A nem­zetközi összehasonlító elemzés alátámasztja ezt a megközelítést. L. I. Brezsnyev a szakszervezetek XVI. kongresszusán mondott beszédében hang­súlyozta: ,,A Szovjetunió fejlődésének jelenlegi szakasza mindnyájunkra igen nagy fe­lelősséget ró, mindenkit arra sarkall, hogy magasabb követelményeket támasszon ma­gával és munkájával szemben, hogy méltóképpen hozzájáruljon a párt által kitűzött feladatok megoldásához. A gazdaságpolitika központjába a társadalmi termelés ha­tékonyságáért, a munka kiváló minőségéért vívott küzdelmet állítottuk minden terü­leten és a népgazdaság minden részén.” II. Visszatekintve a megtett útra, megállapítható, hogy a két rendszer gazdasági versenyét nem szabad metafizikusán értelmezni, mint olyan harcot, amelyet változatlan, stabil mutatókért és célokért vívnak. Az ellentétes társadalmi rendszerhez tartozó országok gazdasági versenyében az eredmények ismérvei és mutatói nemcsak állandóan változnak, hanem szüntelenül gazdagodnak, bővülnek is. Ez érthető: a két rendszer gazdasági versenyének célja nem lehet valamely — akár az iparilag legfejlettebb — kapitalista or­szág spontán kialakult termelési és fogyasztási szerkezetének a másolása. Míg korábban a két rendszer gazdasági versenyének állását bizonyos termék­fajtákban mértük, főként mennyiségben kifejezve, később megjelentek az igen fontos értékvolumen-mutatók, a termelés hatékonyságának és a lakosság életszínvonalának a mutatói. Végül pedig napjainkban össze kell hasonlítanunk az egész újratermelési mechanizmust, a termelés tudományos-műszaki színvonalát, a társadalmi szükségle­tek kielégítettségének a szintjét, a társadalmi rendszerek alkotó képességeinek fejlődését. A két rendszer gazdasági versenyének jelenlegi viszonyai között előtérbe kerülnek a tudományos-műszaki haladásnak, a termelési apparátus megújításának, a termékek minőségének, a gazdaságirányítás hatékonyságának mutatói, a szerkezeti változások gyorsasága a termelésben, a forgalom intenzitása és az összes termelési költség megtérü­lési ideje az országban. Ez objektíve abból adódik, hogy napjainkban a két különböző társadalmi rendszer versenyének középpontjába a tudományos-technikai forradalom került. Természetesen a gazdasági fejlődés gyors ütemének fenntartása továbbra is általá­nos feltétele marad annak, hogy a szocializmus győzelmet arasson a kapitalizmussal 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom