Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Vlagyimir Kudrov: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a két szemben álló társadalmi rendszer gazdasági versenye
folytatott gazdasági versenyben. Napjainkban azonban a szocialista országok gyors gazdasági növekedése a legszorosabban összefügg a termelés hatékonyságának növelésével, a tudományos-technikai haladás meggyorsításával, ugyanis a termelés növekedésének üteme és a tudományos-műszaki haladás üteme nem azonos jelentésű fogalom. A jelenlegi körülmények között a gazdasági fejlődés meggyorsítását csak akkor tarthatjuk reálisnak és teljes értékűnek, ha ez a fejlődés olyan komplex folyamatban valósul meg, amely a termelés tudományos-műszaki és gazdasági színvonalának, hatékonyságának emelésével jár, ha az új haladó termelési eljárások és technológiák bővítését a gazdasági folyamatok intenzifikálása kíséri. Míg korábban a szocialista országok többségében a gyors ütemű gazdasági növekedés alapját főként olyan extenzív tényezők alkották, amelyek további munkaerőnek, a nyersanyagforrásoknak és beruházásoknak a termelésbe való bevonásával függtek ösz- sze, jelenleg növekedésünk gyors ütemét új alapra kell helyeznünk, olyan intenzív tényezőkre, amelyek a meglevő termelési alapok jövedelmezőségének emelésével kapcsolatosak. L. I. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán hangsúlyozta, hogy „most a legfontosabb a gazdasági élet minden ágazatának, minden minisztérium és vállalat munkájának a hatékonyság és a minőség határozott emelésére való orientálására”.26 Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tudományos-műszaki forradalom fejlődése és a gazdasági tevékenység minőségi paramétereivel szemben támasztott objektív követelmények következtében a fejlett kapitalista országokban erősödött a gazdasági folyamatok intenzifikálásának, az anyagi és munkaerőforrások gazdaságos felhasználásának tendenciája. Ez az 1974—1975-ös válság ellenére ahhoz vezetett, hogy fokozódott a cégek vezetőinek figyelme a termelés minőségi oldala, a termelés szervezeti mechanizmusának tökéletesítése, a munka társadalmi termelékenysége növekedésének meggyorsítása iránt. Nem szabad lebecsülni az élenjáró, tudományos-műszaki vonatkozásban haladó, tudományigényes ágazatok szerepét sem, amelyek egyre komolyabb hatást gyakorolnak a korszerű anyagok, munkaeszközök, technológiai folyamatok elterjedésére, vagyis új termelőerővé váltak, befolyásolva az egész társadalmi termelés növekedését. Ezek a folyamatok bonyolultabbá tették az utóbbi években a két rendszer gazdasági versenyét, szükségessé tették, hogy a szocialista és a kapitalista országok gazdasági fejlődése szintjeinek és tendenciáinak nemzetközi összahasonlító elemzése során új megközelítést alkalmazzunk számos probléma vonatkozásában. Jelenleg országunkban már felépült a fejlett szocialista társadalom, a tudományosműszaki forradalom viszonyai között a termelés gigantikus méreteket ért el. A rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik a világ két legnagyobb hatalma — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — legfontosabb gazdasági mutatóinak összehasonlítását a piramisséma alapján, kiindulva a rendelkezésre álló termelési erőforrásokból és ráfordításokból (a piramis alapja) és eljutva a végtermékig, a termelés hatékonyságáig, a tudományosműszaki fejlettség színvonalához (a piramis csúcsa). A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdaságának erőforrásairól szólva figye68
