Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - Rajcsányi Péter: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nemzetközi kapcsolatok
ségébén érdekelt valamennyi párt alkalmasnak tartja ezeket a nemzetközi kapcsolat- formákat azoknak a nemzetközi feltételeknek a megvizsgálására, elemzésére, amelyek között a mozgalom kifejti tevékenységét; alkalmasnak tartja e formákat a mozgalomban felmeiült viták rendezésére, közösen elfogadott álláspontok kialakítására, a legfontosabb közös akciók meghatározására. A munkásmozgalom szervezetei közti kapcsolatok közé sorolhatók a szociáldemokrata pártok egymás közötti nemzetközi kapcsolatai, valamint a szociáldemokrácia, illetve szervezeteinek viszonya a munkásmozgalom más szervezeteihez. A kulcskérdés itt az, hogyan illeszkedik nemzetközileg és nemzetileg a szociáldemokrata tevékenység a kommunista mozgalom céljaihoz és akcióihoz. A jelenlegi nemzetközi fejlemények, az olyan fontos nemzetközi kérdések, mint a háború és a béke kérdése, a fegyverkezés és a leszerelés, a politikai és a katonai enyhülés, valamint a kommunista mozgalom és általában a baloldal előretörése határozottabb állásfoglalást követel a szociáldemokrata vezetőktől. A szociáldemokrácia, amely az utóbbi időben több esetben is kísérleteket tett és tagadhatatlan eredményeket ért el közös fellépések és irányvonal kialakításában, hosszabb távon még nem volt képes pontosan orientált, egységes nemzetközi politikai erőként fellépni. A legutóbbi időkben kifejtett nemzetközi tevékenysége is tükrözi a szociáldemokrata mozgalom ellentmondásait. Míg akciói több esetben a társadalmi haladás szempontjából pozitívnak tekinthetők, számos kérdésben (így például a portugál és az olasz belső fejlődés kérdésében) ezzel ellentétesek a legtöbb szociáldemokrata párt nézetei és cselekedetei. Jelentősek a munkásmozgalom egyéb szervezetei (pl. szakszervezetek) közötti nemzetközi kapcsolatok is. Ezek jellegét a szervezetek által képviselt érdekek és konkrét akcióik határozzák meg. Így a kapcsolatok alapulhatnak érdekazonosságon, elvtársi együttműködésen vagy kompromisszumokon. A társadalmi mozgalmak közül kiemelkedik a békemozgalom, amely egyre erőteljesebbén képviseli a NOSZF győzelme nyomán meghirdetett békés egymás mellett élés elvét. Legaktuálisabb feladatai közé tartozik a fegyverkezési verseny új hullámának megakadályozása, valamint a fejlődő országok minél szélesebb tömegeinek bevonása a mozgalomba. Az államközi kapcsolatoknak három fő típusát lehet megkülönböztetni.7 Leginkább ebben a kapcsolat-osztályban lehet nyomon követni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti, illetve utáni kapcsolatrendszer alapvető különbségeit. A leglényegesebb különbségek a következők:8 Először, a hagyományos rendszer a háborút szervesen olyan elemként foglalta magában, amely a rendszer egyik állapotából a másikba való átmenetének alapvető eszköze. A mai nemzetközi rendszer fő kérdése viszont éppen a háború és a nemzetközi erőszak kiküszöbölése. Másodszor, a hagyományos nemzetközi rendszerben azonos társadalmi-gazdasági berendezkedésű államok léptek egymással kapcsolatba, ami a kapcsolattípusok számát körülhatárolta. A mai rendszer kapcsolat- típusainak sokféleségével tükrözi a társadalmi élet fejlődését. Harmadszor, a hagyományos rendszerben a politikai-diplomáciai eszközök csaknem kizárólagos szerepével 53
